Július elején véget ért a Parlament 2011-es tavaszi ülésszaka. Orosházáról 3 képviselő ül az Országházban, három párt színeiben. Őket kértük értékelésre. Másodikként a Bajnai-kormány önkormányzati miniszterének, listás országgyűlési képviselőnek, Varga Zoltánnak (MSZP) tettük fel kérdéseinket.
Múlt heti interjúnkban, amikor dr. Dancsó Józsefet kérdeztük, az egyéni képviselő azt mondta, hogy a tavaszi ülésszak törvénykezése “20 év után lezárja a rendszerváltozás időszakát és egy új korszak nyitánya lehet.” Ön is így látja ezt?
Az biztos, hogy új korszak lesz, de az más kérdés, hogy milyen. A tavaszi ülésszakot alapvetően meghatározta az alkotmányozás, és hogy az alaptörvény elfogadása után azokra a sarkalatos törvényekre koncentráltak, amelyek ahhoz kellenek, hogy az ország működőképes legyen. Sikeresnek semmiképpen nem nevezném ezt az időszakot, hiszen a kapkodás jellemezte a törvényhozás munkáját. Sokszor pénteken nem is tudtuk pontosan, hogy hétfőn milyen napirendek lesznek. Így pedig nem lehet felelősen dolgozni.
Az önkormányzatiság alapérték
Ön az MSZP frakcióvezető-helyettese és az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság tagja. Mi volt a munkája?
Az önkormányzati kabinet vezetője vagyok az MSZP-ben, így minden önkormányzatot érintő témában érintett voltam. A rendszerváltás óta szinte mindegyik párt fontos alapértéknek tartotta az önkormányzatiságot, de ebben a tekintetben a Fidesz érdekes filozófiát akar megvalósítani.
Ezt kifejtené bővebben?
Nekem úgy tűnik, hogy a kormánypárt az önkormányzatokat kissé a háttérbe akarja tolni, és helyette az állami szerepvállalást erősítené. Sok törvényjavaslatból ez olvasható ki. Ez ősszel is komoly vitákat gerjeszt majd, hiszen nagyon sok sarkalatos törvényt kell még meghozni.
Mennyire értékeli sikeresnek az MSZP parlamenti munkáját?
Nem vagyunk könnyű helyzetben, kevés ellenzéki javaslatot vett figyelembe a Fidesz, de ezt a kétharmados többséggel megtehetik. Maximum a kommunikációban tudjuk elmondani amit szeretnénk, javaslatokat teszünk számolva azzal, hogy a Fidesz ezeket figyelmen kívül hagyja.
A Fideszt nem érdekel más vélemény
Mivel tudnak hatni a kormánypártra, hogy elképzeléseiket figyelembe vegyék?
Elég régóta vagyok ahhoz a politikában, hogy tudjam, a kétharmados többséggel a Fidesz nem fogja figyelembe venni az ellenzéki észrevételeket. Tavasszal sok vitatott jogszabály átment a Fidesz szavazógépén, az utóbbi időkben azonban bebizonyosodott, hogy nem mindenható a törvénygyár. Az is baj, hogy a törvények jó részét egyénileg nyújtják be, ezzel pedig megkerülnek olyan szakmai és társadalmi egyeztetéseket, amik a törvényjavaslat hasznára is válhatnának, így nem kellene utólag is belenyúlni és módosítgatni. Erre több példa is volt, legutóbb az egyházügyi törvény zárószavazását kellett többször megszakítani, mert az előterjesztések hibásak voltak. Ez pedig egyértelműen a kapkodásnak tudható be. Látszik, hogy a minisztériumokban is gondot okoz, hogy olyan törvényjavaslatok kerülnek a Parlament elé, amelyek nincsenek jól előkészítve. Annyira nem naivak az emberek, hogy elhiggyék, egy összetett törvénytervezetet egy vagy két képviselő állít össze. Ezt valahol, valamilyen műhelyben, valamilyen szempontrendszer szerint előkészítették, és az adott képviselő adta hozzá a nevét. És jó esetben tudta is hogy miről van szó.
Ezt úgy érti, hogy a beterjesztők azt sem tudják mit tartalmaz a tervezet?
Volt olyan képviselő, akinek a bizottsági ülésen fogalma sem volt arról mit tartalmaz az előtte fekvő anyag, amikor abba belekérdeztek. Ez pedig aláássa a politika hitelét. És most, amikor a Fidesz-KDNP pártszövetség kimondta, hogy nagyon mélyreható változásokat akar véghez vinni, még fontosabb lenne, hogy ezek a tervek a szükséges egyeztetéseken átmenjenek. Aztán majd a politika dönt, de nem szabadna kihagyni minden egyeztetést.
Nagy kérdés a költségvetés alakulása. Ön szerint stabilizálódik a gazdaság?
A társadalom jó része nem elégedett, nem ezt várta a Fidesztől, úgy érzik, hogy a kormánypárt visszaél hatalmával, nem jó módszerekhez nyúl a problémák megoldására. Abban egyetértünk, hogy az ország fizetőképességét és egyensúlyát meg kell őrizni, de a Fidesz módszeri nem jók. Itt utalhatok akár az egykulcsos adóra is, mert ma már látszik, hogy komoly problémát okoz és az ott kieső közel 600 milliárd forint nagyon hiányzik a költségvetésből. Az MSZP ősszel újra benyújtja a kétkulcsos adójavaslatát, mert ezt tartjuk megoldásnak. Amúgy a 2012-es költségvetésben az első hírek szerint minden szektorban komoly visszalépéseket terveznek. A települések iparűzési adóbevételét – amivel most még szabadon gazdálkodhatnak – le akarják valamilyen mértékben fölözni. Ez nagyon komoly kérdéseket vet fel. Vannak például települések, akik erre az adónemre alapozva vettek fel hitelt vagy bocsátottak ki kötvényt. Nem tudom, mit szól majd a bank, aki mindezt finanszírozta, ha nem tudnak a városok fizetni.
Sérülnek a helyi érdekek
Mint volt önkormányzati miniszter, hogyan látja, az önkormányzati törvénytervezet – már amennyi jelenleg ismert belőle – mennyiben változtatja meg Magyarországot?
Hivatalosan csak az a 44 oldalas koncepció ismert, ami a Belügyminisztérium honlapján jelent meg, erről a belügyminiszter a frakciókkal is folytatott már beszélgetést. De a miniszterelnök már bejelentette, hogy a megyéktől komoly funkciókat vesznek majd el, így ez már önmagában hatalmas változást jelent. Pedig korábban a Fidesz harcosan kiállt a megyék mellett, nagyon komoly területi-szervezeti egységnek tekintette. Azt gondoltam, hogy erősíteni fogják a megyei fenntartást. Erősítik is, de nem az önkormányzati, hanem az állami vonalon, hiszen létrehozták a kormányhivatalokat, amiket kormánymegbízottak vezetnek. Ez alá akarják bevonni a megyei fenntartású intézményeket, amit én komoly problémának tartok, ez ugyanis nem oldja meg a valódi átszervezési kérdéseket. Félő, hogy a helyi és a társadalmi egyeztetések elmaradnak, aminek egyértelmű üzenete, hogy a kormány nem bízik az önkormányzatokban. Nem akar közösen megoldást keresni, dönt, a döntéseket pedig végrehajtják a kormánymegbízottak. Úgy vélem, sok helyi érdek sérül majd meg ebben a folyamatban.
Korábban miniszterként ön is sokat beszélt arról, hogy át kell szervezni a rendszert, mert az nem hatékony. Most átszervezik, akkor mégis hol a probléma?
Az MSZP nem az ellen van, hogy átalakítsák az önkormányzati rendszert. De azzal nem értünk egyet, hogy az állam mondja meg, hogy például Békés megyében vagy Orosházán milyen iskolai, egészségügyi vagy szociális struktúra alakuljon ki. Így ugyanis nem a helyi érdekek, hanem egyértelműen pénzügyi okok döntenek majd.
Az Ön minisztersége idején is voltak megszorítások és átalakítások, sokan tiltakoztak is ellene.
Nem tagadom, kellett spórolni a költségvetésnél. De mindig megmaradt az a lehetőség, hogy a helyiek ezt a saját bevételükkel tudták befolyásolni, kiegészíteni. Ez most eltűnik, mert az állam maga rendezi a teljes területet. Mi fontos alapértéknek tartjuk az önkormányzatiságot, és kiállunk mellette. Minden olyan döntés, ami az emberek mindennapi életét érinti sokkal jobb, hogyha helyben születik, hiszen a valós problémákat mindig helyben lehet látni. Nagy baj az is, hogy a kormányzat még nem döntötte el, milyen közszolgáltatásokat akarnak nyújtani az állampolgároknak. Az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban össze-vissza hoznak döntéseket, óriási a káosz.
Az imént mondta, hogy a megyei közgyűlések funkciója megváltozik. Ön korábban vezette a megyei testületet, aminek most is tagja. Hogyan értékeli ezeket a terveket?
Nem hiszem, hogy a választott megyei képviselőknek az lenne a dolguk, hogy nagy projekteket készítsenek elő, erre megvan a szakmai apparátus. Pár száz milliós költségvetéssel megyei közgyűléseket fenntartani pedig a vicc kategória. Ennél egyszerűbb lenne, ha azt mondaná a Fidesz, hogy a megyei önkormányzatokat meg kell szüntetni és lesz kormányhivatal, járás és kistérségek.
Ezek szerint a kormányhivatalok elláthatnák a megyei feladatokat?
Éppenséggel igen, de szerintem nem ez lenne a legjobb megoldás. Abban, hogy a megyei kormányhivatal vezetője politikus, és a kormány megbízatásával megegyező időre kapja státuszát semmi problémát nem látok. Nem is lehet ilyen sokrétű szervezetet másként irányítani, hiszen sok az érdek, ezt csak a politika tudja egyeztetni. Az viszont baj, hogy alsóbb, osztályvezetői szinten sokszor politikai kinevezések történnek. Az ember tudomásul veszi, hogy a választók másnak adtak politikai felhatalmazást, de azt gondolom, hogy a több kormányzati ciklusra kiható ügyekben jobb lenne, ha minél szélesebb társadalmi és politikai konszenzus övezné a döntéseket, mert az lesz hosszútávon fenntartható a társadalom számára. És ugye, a mindenkori kormánynak erre kell(ene) törekednie.
