Péntek délután is szórakoztató programokkal várta vendégeit az Orosháza Fesztivál.
Elsőként a Kukucska Színház előadását tekinthettük meg, akik árnyjátékot adtak elő. Az egész színház egy zenélő doboz mintájára készült, körbe a falát pedig festett figurák díszítették. A „zenedoboz” belseje egy igazi kis kuckóra emlékeztetett, nem is fért el benne 15 gyereknél több.
Társastánc, néptánc és Salsa
Következett a Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncszakának volt, illetve jelenlegi növendékeinek bemutatója. Színes forgatagot láthattunk, ahol a csoportok megmutathatták, mit tudnak. Táncoltak többek között tangót, salsát, angol, illetve bécsi keringőt, cha-cha-chát, rumbát és egy pörgős jive-ot. Az Orchidea, a Bras, a Salsa és a Smaragd tánccsoportok többször is színpadra álltak.
A meleg enyhülésével egyre többen érkeztek az Árpád-kertbe. Őket a 18 éve alakult békéscsabai Tabán Táncegyüttes szórakoztatta. A Kárpát-medencében élő magyarok és nemzetiségek néptáncaiból mutattak be egy órás összefoglalót. A népviseletbe öltözött táncosok a Húzós Banda muzsikájára ropták. Volt itt ének, zene, tánc: minden, ami kell.
A Salsa Műhely táncosai is bemutatkozhattak ezen a délutánon. A csoport szeptember óta tanulja a kubai salsát és egyéb karibi táncokat. Egy kis technikai malőr után – nem tetszett a CD lejátszónak a megírt lemez – kortól függetlenül láthattunk fiatalokat és idősebbeket együtt táncolni.
Funky és indián zene
Kicsivel később az öttagú orosházi Délibáb zenekar lépett színpadra. A négy éve létező banda funky és blues számokat játszott, melyeket színesített a trombitajáték.
A hűs levegő magával hozta a Los Andinos együttest is. A közeledő vihar ellenére is sokan maradtak, illetve érkeztek a fesztiválra. A népviseletbe öltözött tagok terepmunkát is végeznek. Először 1989-ben jutott ki a zenekar Ecuadorba, de azóta több helyen is megfordultak. A dél-amerikai Andok-hegységben élő népek népzenei anyagát gyűjtik és adják elő – innen ered nevük: Andokiak. Dalaikat legtöbbször spanyolul, ritkábban indián nyelveken (pl. ajmara vagy kecsua) éneklik. Különféle népi hangszerek hangjai is felcsendültek. Az est folyamán, hallhattunk charangót, sicut, mandolint és bombót. Az énekes különféle történetekkel szórakoztatta a közönséget, amikből nem csak a számok eredete derült ki, de az is hogy a mesélés nem éppen az erőssége.
