Századokkal ezelőtt a magyar szürkemarha-gulyák messze földön csodálatot vívtak ki, aztán kipusztulás fenyegette. Ám nemhiába szívós ez az őshonos fajta – számuk ma már 10 ezer feletti.
Április 24-én hajtották ki a magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigájajuh állományt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága Sóstói-telepén. Az őshonos állatok védettek, értékes géntartaléknak számítanak. Az ősi magyar háziállatfajták megőrzése mellett a hagyományos legeltető gazdálkodási forma fenntartása is a nemzeti park feladata – mondta el Menezdorf János telephelyvezető-helyettes.
A Natura 2000 kormányrendelet szabályozza a legeltetési időt, a gyepterületek védelme érdekében legeltetni április 24-től (Szent György napjától) november 15-ig lehet.
A Sóstói-telepen magyar szürkemarhából 250 tehén, 24 bika és 202 borjú van, a legutolsó május 2-án született. Két gulyaálláson legeltetnek körülbelül fele-fele arányban. A robusztus testű, szépen ívelt szarvú, tekintélyt sugárzó fajta csaknem kipusztult. A mélypont az 1960-as években volt – alig 200 darab jószág maradt meg, ezek örökítették tovább a génállományt – a zöldszarvúság például csak a magyar szürkemarhában van meg, még a rokon maremman (közép-olaszországi fajta) sem rendelkezik ezzel a génnel. A magyar marha hazai állományának száma ma már 10 ezer feletti.
Századokkal ezelőtt a magyar szürkemarha-gulyák messze földön csodálatot vívtak ki – az Alföldről a hajdúk a nyugati piacokra hajtották a marhákat saját lábukon. A német városokban rendelet tiltotta, hogy a magyar gulyák érkezésekor máshonnan származó húst kimérjenek a mészárszékeken. Így óvták a kiváló minőségű húst.
Orosházán is volt úgynevezett Göbölyhajtó út – ezen a széles úton hajtották a gulyákat a külföldi piacra.
Menezdorf Jánostól megtudtuk, hogy Kardoskút mellett többek közt Biharugrán (50 növendék), Montág-pusztán (300 tehén és 175 borjú), valamint Dévaványán is megfigyelhetjük természetes környezetében a tekintélyes állatot.
Szintén a fajtatiszta tenyésztés, a génbankként való megőrzés céljából foglalkoznak a Sóstói-telepen a különleges csavartszarvú hortobágyi rackával és a szarvtalan cigájával. Az őshonos, védett állatokat szintén április végén – nyírás után – engedték ki a kardoskúti legelőkre. A 280 rackaanya mellett 180 bárányról gondoskodnak a telepen. Cigájából pedig a kis létszámú hazai állomány egytizede van Kardoskúton: 200 anya, 14 kos és a szaporulat.
