Az elmúlt hetekben lebontották a Hotel Alföld épületét, aminek helyén épül majd meg a város új főtere. Kíváncsiak voltunk, hogy mi volt az elmúlt évszázadokban a szálló helyén, milyen szerepet töltött be ez a terület elődeink életében. A második részben 1849-től 1902-ig kalandozunk az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum történész munkatársával, Erostyák Zoltánnal.
A szabadságharc bukása után Orosháza is fojtott csendbe burkolózott. A Habsburg elnyomás itt is éreztette hatását, a település fejlődése megdöccent, megtorpant kissé. A hatalom figyelme csöndessé tette az addig zsivajos községet.
Az 1860-as évek második felétől azonban újra kezd élni településünk, s új színt kap Orosháza főtere is. A mezőgazdasági konjunktúra hatására Orosháza jelentős gazdasági fejlődésnek indul, újra az utak határozzák meg életvitelét. Növekvő lakossága mutatja központi fekvését. Ebben a növekedésben jelentős szerepet kapott az Arad vidékéről egyre nagyobb számban letelepülő zsidóság. A vasút 1870-es megnyitása pedig újabb gazdasági-társadalmi fejlődést eredményezett, hiszen minőségi, mennyiségi váltást hozott az orosházi gazdálkodók, s általában az emberek számára. Az egyik legfontosabb hatása a piac megélénkülése a főtéren, illetve annak közelében. A főtér piaci központtá alakulásában fontos szerepet játszott az a tény, hogy a tér az utak metszésében feküdt, így a vidékről érkező áruk itt cseréltek gazdát, valamint a vasúton nagyobb mennyiségben lehetett szállítani. A bejövő és kimenő áruk sokasága és sokszínűsége tarkította és színesítette a korabeli Orosháza életét és kultúráját.
A főtér egyre inkább Orosháza kereskedelmi és közigazgatási központjává vált, hiszen a piac mellett ide koncentrálódtak a nagyobb zsidó boltok (Schwarcz, Brünner, Anisfeld, Wiegner, stb.) szatócsüzletek, illetve a községháza, a posta épülete és egyéb hivatalok. A főtér újra a kapcsolattartás hivatalos és emberi oldalának biztosította a helyet, élénk, színes forgataggá alakítva azt a piaci napokon.
A kereskedelmi fejlődéssel egyre inkább nyitottabbá vált a község, növekvő lakossága pulzáló úthálózaton keresztül tartotta a kapcsolatot a tanyavilággal, a környező településekkel és a vasúttal. Egyre többen keresték fel a fürdőjéről akkoriban, Dr. László Elek által elhíresült Orosházát, még Mikszáth Kálmán is megemlítette egyik novellájában kellemes itteni kirándulását.
A vendégsereglet növekedésében szerepet játszott a vasút, mely idehozta Orosházára a távolabbi helyekről is a hozzánk érkezőket. A főtér újra fontos szerepet kapott, hiszen helyet biztosított az 1875-ben megépült Alföld szállónak, mely a korszak vendéglátási színvonalán semmiben sem maradt el neves, nagyobb szállodáktól. A szálló megépítése mágnesként vonzotta a vendégek kiszolgálásához kapcsolódó boltokat és szórakoztatási egységeket, illetve ahogy Veres József írja: „1884-ben kezdődik a főtér és a vasúthoz vezető utcza világítása 15 lámpával”.
1902-től a nyári színkör is itt a központban kapott helyet, mutatva Orosháza kulturális igényét és fejlődését. A főtér tehát újra remekelt, de egy-egy cifraságot tartogat még számunkra…
