A földtulajdonosoknak, illetve bérlőknek januártól már nem kell fizetniük a vízgazdálkodási társulatnak. A csatornák fenntartásának és karbantartásának költségét az állam vállalta át.
Korábban minden évben jött a csekk a társulattól, melyben hektárra vetítve kapták meg a gazdák a fizetendő összeg mértékét. Ez a rendszer azonban megszűnt. A változásról a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat (DVGT) igazgató-főmérnökét, Oskó Attilát kérdeztük. Az igazgató emellett a belvízkár elhárításáról, és az általuk januártól foglalkoztatott közmunkások helyzetéről is beszélt.
– A DVGT kezelésében lévő terület nagysága 176 ezer hektár, 28 közigazgatási terület tartozik hozzánk. Feladatunk a belvízelvezető csatornák fenntartása, üzemeltetése, működtetése. Amikor belvíz van, akkor pedig a belvízmentesítés, a belvíz gyorsabb levonulásának biztosítása – kezdte Oskó Attila.
(Archív fotó: Rosta Tibor)
Belvízelvezető csatornái nem csak a vízgazdálkodási társulatnak vannak, ezeken ugyanis három tulajdonos osztozik. Vannak ún. állami főművek, amik az ATIVIZIG (Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság) kezelésében vannak, ezek Orosháza környékén az Aranyad-éri-csatorna, illetve a Sóstói-főcsatorna. Emellett vannak a társulat kezelésében, de állami tulajdonban lévő csatornák is, a harmadik kategóriába pedig az önkormányzati illetve magánkézben lévő csatornákat soroljuk. Az állami és önkormányzati csatornák hossza egyenként kb. 300 km, a mi kezelésünk pedig 680 km-nyi van.
A csatornák rendben tartásáért, a társulat munkájáért eddig a gazdáknak volt kötelességük fizetni. Az azonban, hogy hol, mennyit, az a területtől függően változott.
– Törvény határozta meg azt, hogy a földhasználóknak, illetve a földtulajdonosoknak érdekeltségi hozzájárulást kellett fizetniük. Ennek mértékéról nem az állam, hanem minden évben a társulat küldöttgyűlése döntött. Országos szinten ez nagyon változó képet mutatott. Tavaly például 300 forinttól 1500 forintig szóródott hektárra vetítve, ez valójában attól függött, hogy hol helyezkedik el a társulat. A miénk löszháton van, ami szerencsésebb, mint például a mély ártéren lévő, de a belvíz azért itt is nagyon sokszor visszatérő probléma – mondta Oskó.
Sokan tartoznak
Az érdekeltségi hozzájárulás megszűnt, 2011-től az állam átvállalta a költségeket, levéve így a terhet a földtulajdonosokról, illetve – használókról.
– Január 1-jétől az Országgyűlés kimondta, hogy eltörlik a kisadókat, és ilyen jogcím alatt, – holott ez nem volt adó – az érdekeltségi hozzájárulást is eltörölték. A költségvetés alapján az állam 4,6 milliárd forintot szán az ország összes vízgazdálkodási társulatának, ebből pótolják majd azt az összeget, ami korábban az érdekeltségi hozzájárulásból folyt be. Arról azonban, hogy ez hogyan fog realizálódni, még nincs semmilyen konkrét információnk – folytatta az igazgató.
Sokan kötelezettségük ellenére sem fizették be földjük után az érdekeltségi hozzájárulást. Korábban a társulat beadta őket behajtásra: az egyéni gazdákat az önkormányzatoknak, a jogi személyeket, a kft.-ket, rt.-ket pedig az APEH-nek. Ők léptek ez ügyben, de hogy ezek után mit kezdenek majd az elmaradással, behajtható lesz-e még 2011-ben is a be nem fizetett hozzájárulás, azt nem lehet tudni.
Belvíz: csökken a vízszint
Az elmúlt év rendkívül csapadékos volt, messzemenőleg minden csúcsot megdöntött a lehullott eső mennyisége. 2009 utolsó 3 hónapjában is már az éves mennyiségnek majdnem fele lehullott. Ezt tetőzte egy csapadékos tavasz, majd májustól-júliusig újabb hatalmas mennyiség esett.
– Hihetetlen mennyiségű víz van a talajban, december másodika óta csak most kezdjük tapasztalni, hogy mindenfelé csökkennek a talajvízszintek. A legveszélyesebb terület Csorvás, Telekgerendás térsége, itt van olyan terület, ahol a gazdák már második éve nem tudnak felszántani. A másik nagyon veszélyes terület Mezőhegyes környéke. Orosháza átlagos szinten van, a belterületen itt szinte nem is jelentkezik belvíz, mert a város elkészítette csatornahálózatát, így a külterületi csatornákon el tudjuk vezetni a vizet szivattyúk segítségével – hangsúlyozta Oskó Attila.
A társulat idén közmunkásokat is foglalkoztat, akik napi 8 órában, a külterületi csatornákon végzik a cserjézést, kaszálást, nádvágást és az átereszek takarítását. A kormány országos közmunkaprogramjának köszönhetően átlag 47 főt foglalkoztatnak egy évben. Egy dolgozó után 120 ezer forintos támogatást nyújt az állam, a társulatnak pedig 20% önerőt kell biztosítani a pályázathoz. Oksó Attila elmondta, nem tudja, hogyan fogják ezt megoldani, hiszen az érdekeltségi hozzájárulás megszűntetése után bevételük gyakorlatilag csak a vállalkozói tevékenységből, illetve a későbbiekben az állami támogatásból lehet.
