Idősebb és ifjabb Csizmadia Imre történetei. A szereplők nagyrészt ugyanazok az emberek, csak néhány évtized különbséggel.
A Magyar Kultúra Napja rendezvény keretében, a Mélyen Szántó Esték sorozat részeként január 19-én Bárdos Zsuzsa muzeológus, tanár tartott előadást a 20. század legelején született orosházi származású Csizmadia Imre önéletrajzíróról. A Szántó Kovács János múzeum terme a kezdésre zsúfolásig megtelt, a szervezőknek az utolsó plusz székeket már az irodákból kellett előkeríteniük, hogy le tudják ültetni a mintegy 60 megjelentet.
Aki eljött, az rengeteg mókás, mégis bölcsességekkel tűzdelt történetet ismerhetett meg a remek előadói és hangulatidéző képességgel rendelkező Bárdos Zsuzsától. Pirkadattól delelőig, Delelőtől alkonyatig: sok-sok évtized és rengeteg emlék két regényben.
– Az est főszereplőjének nevét bizonyára sokan ismerik Orosházán. Nem csak azért, mert Csizmadiai Imre egy tisztes, becsületes parasztember volt, hanem mert élete történetét papírra is vetette. Ő már nincs közöttünk, de testi valója helyett itt van az a sok-sok bölcsesség, amit leírt, és ami valamennyiünknek nagyon sokat jelent, és nagyon sokat segít – öntötte szavakba Bárdos Zsuzsa az író iránt érzett tiszteletét.
Az est különlegessége, hogy a 25 éve elhunyt Csizmadia Imre fia, az ifjabb Csizmadia Imre is jelen volt az előadáson, aki, mint megtudtuk, apja nyomdokaiba lépve szintén belekóstolt már a regényírásba. Bárdos Zsuzsa jóvoltából az ő önéletrajzi munkájából is hallhattunk részleteket. A szereplők nála is részben ugyanazok az emberek, a különbség csupán annyiban áll, hogy itt néhány évtizeddel már előrébb járunk az időben. Ez az est, ahogy Bárdos Zsuzsa fogalmazott, egy sajátos négykezes volt. Egy zongoraesten legalábbis ezt mondhatnánk, ahol a két pianista jelen esetben az apa és a fiú lenne. Irodalmi est lévén azonban zárjunk csak úgy: az alma nem esett messze a fájától, így remélhetőleg hamarosan várhatjuk majd az ifjabbik Csizmadia Imrétől a történet folytatását.
