Új élet külföldön

Rajkiné Hichsi Mária roma menedzser évek óta azon fáradozik, hogy a cigány gyerekeknek jobb életük legyen. Egy ideje azonban nem hallani róla, külföldre utazott.
Rajkiné Hichsi Mária rengeteg kulturális és szabadidős programot szervezett az orosházi és szentetornyai cigány gyerekek számára, amiknek célja az volt, hogy hasznosan töltsék el szabadidejüket és gyarapítsák ismereteiket. Civil szervezetet alapított, klubot indított, felzárkóztató programot, ingyenes színházi előadásokat, táborokat, a cigány kultúra és hagyományok ápolását szolgáló előadásokat, kiállításokat szervezett és könyvkiadás előkészítésében vállalt szerepet. Imádják a gyerekek, hiszen nagy szeretettel foglalkozik velük. Nemrégiben azonban külföldre utazott, döntésének okáról kérdeztük.
Miért utazott külföldre?

A külföldi „munkalehetőség” még ez év elején talált meg, amit akkor elhalasztottam a sok itthoni gyerekprogram miatt, így csak ősszel indultam Írországba. Egy magyar család hívott és kért fel pótnagymamának kislányuk mellé. Nem sokat gondolkodtam a felkérésen, hiszen az orosházi munkalehetőség számomra már nem volt megfelelő. A RÁT-közhasznú munka mindig csak néhány hónapos időtartamra biztosított munkát, amikor pedig szünetelt, a kapott segélyből lehetetlen volt megélnem. Hogy meddig maradok, azt még nem tudom.
Hogy érzi magát? Nem bánta meg, hogy elvállalta ezt a munkát?
Jól érzem magam. A gyermek, akivel foglalkozom okos, kedves, a család elfogadó, barátságos. Gondoskodnak arról, hogy jól érezzem magam. Lehetőségem van megismerni az embereket, az országot és annak kultúráját.
Sokat dolgozott itthon a roma gyerekekért. Úgy tudom nem hagyta őket magukra.
2003-óta szervezek Orosházán gyerekprogramokat, melyeknek véleményem szerint volt eredménye, hiszen a gyerekek évközben is rendszeresen jöttek a foglalkozásokra, nyaranta a táborokba. Természetesen nem hagytam őket magukra, az eddigi segítőim, néhány kollégám gondozzák távollétemben a Csemete-Nevelde Klubot, én pedig tartom a kapcsolatot a gyerekekkel és szüleikkel. Innen koordinálom a programokat. Most éppen az évzáró ajándékozással egybekötött rendezvényünket szervezzük. A gyerekek tudják, hogy hazautazom a két ünnep között, kölcsönösen várjuk már, hogy újra találkozhassunk. Amikor otthon leszek, megtartjuk a klub évzáró ünnepségét, hasonlóan az elmúlt évekhez: ajándékozással, bulizással. A kollégákkal elkezdtük az ajándékok összegyűjtését, hogy a meglepetés valóban meglepetés legyen. Van egy-két támogatónk, akiktől megérkezett az adomány. Természetesen a további felajánlásokat is köszönettel fogadjuk.
Milyenek az ír gyerekek?
Kiegyensúlyozottak, nyitottak, barátságosak. Az iskolai elfoglaltságuk nem olyan feszes, stresszes, megterhelő, mint nálunk.
Az írek hogyan készülnek az ünnepekre?
Itt Halloween az igazi ünnep. Én is nagyon jól szórakoztam azon az estén. Komoly készülődés előzi meg, a házakat feldíszítik, a város és az üzletek is Halloween-re jellemző kellékeket, díszeket kapnak. A Mikulás is „ünnep”, de itt nincs akkora jelentősége, mint nálunk. Az itteni magyar családok is készülnek a karácsonyra, számukra nagyobb jelentőségű ünnep, mint az íreknek.
Hol tölti a karácsonyt?
A Hollandiában élő lányomhoz utazom, néhány napot nála töltök. Majd hazarepülök, hogy a családommal, a barátaimmal lehessek. A klub gyerekeivel való találkozást illetően már nagy az izgalom. Van olyan család, aki szilveszterkor cigánykáposztával és bokolyival (cigány kenyér) vár. A Csemete-Nevelde Klub jövő évi programjának, terveinek megbeszélésére is időt szánok. Két hetem lesz a kikapcsolódásra, a feltöltődésre.