Út(ravaló) a hazaszeretethez

A város pedagógusai előadások sorozatát hallgatták meg pénteken, a művelődési házban tartott konferencián, melynek témája és címe: A lokális identitáson át a nemzettudatig.
Augusztus végén a rákóczitelepi iskolában tartották az esemény első találkozóját. Az országossá nőtt szakmai program azt mutatja, Orosháza város felismerte a helyi értékek továbbadásának fontosságát, és ezt összintézményi szinten kívánja valóra is váltani.
Az előzményekről többször számot adtunk: az I. Orosházi Honismereti Hét az előző tanévben az általános iskolások számára hozta tapasztalati közelségbe a szülőváros megismerését. A diákok ebben a tanévben is bővíthetik majd ismereteiket és élményeiket Orosháza múltjáról és jelenéről, hogy erősebb kötődéssel érjék meg serdülő éveiket és fiatalságuk döntéseinek korszakát. Amikor is sokuk határoz arról: hol telepedik le, alapít családot, éli mindennapjait. A helyi identitástudat erősítésével vélhetően lesznek olyan szálak, amelyek biztosan kötik őket gyermekkoruk helyszínéhez.

Nem újdonságról van szó, és nem is egy újabb teherről, amit a pedagógusokra rónak. Ezt a munkát eddig is elvégezték – belátásuk szerint. Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár előadásából az derült ki, hogy a hangsúlyt inkább arra kell eltolni, hogy hangosan mondjuk ki: hazaszeretetre kell nevelni, erkölcsi és közösségi nevelésben részesíteni a felnövekvő nemzedéket. Az utóbbi időben előtérbe helyezett európaiságot nem félretéve, büszkén vállalni a magyarságunkat, nemzeti identitásunkat. Ha az oktatásirányítás ezt így kimondja, elvárható – gondoljuk -, hogy teret és szabadságot adjon ennek megvalósítására. Az államtitkár szavaiból kiderült, a most készülő új Nemzeti Alaptanterv meghatározza a magyar és egyetemes kultúrkincs tartalmi minimumait, és meghagyják az iskolák szabadságát, hogy bizonyos mértékben maguk döntsenek arról, mit tesznek hozzá ehhez. (Akár heti egy órában Orosháza nevű tantárgyat tanítsanak.)
A két nap programja tartalmi gazdagodást hozott azoknak, akiktől elvárják, hogy ezen a téren a legtöbbet tegyék. Mert az már közhely, de attól igaz, hogy ma a családról az intézményekre kerül át a felelősség átadni „a múltban megszerzett erőket” és szárnyat adva a mának „meghódítani a jövőt” (mottó).

Írások Orosházáról

A „mozgalom” 2000-ben a rákóczitelepi iskolában Bárdos Zsuzsa muzeológus, tanár hagyományőrző munkájával kezdődött, az iskolák összevonásakor – szavai szerint – rátalált azokra, akik hasonlóan gondolkodnak. Közös munkájuk eredménye volt a tavalyi Orosháza Hét, és a konferencián elhangzott előadások tükrében reménykedik a további eredményes munkában. Az általános iskola módszertani kiadványainak első kötete éppen az általa írott módszertani útmutatók gyűjteménye, a tervek szerint a harmadik kötet a kétnapos konferencia előadásainak szövegét tartalmazza majd. A pénteki eseményre egy kivonat látott napvilágot, amelyet a városháza kulturális osztálya gondozott.
Az esemény kapcsán értesültünk, hogy elkezdték az Orosháza Monográfiája 2015-re tervezett új kiadásához az anyaggyűjtést. A szakmai munkát a múzeum kapta feladatul, a város ebben az évben 1 millió forintot szánt rá, és a következőkben is támogatja annak a várostörténeti munkának a kibővítését, amelyet a legendás etnográfus, múzeumigazgató, Nagy Gyula hagyott a városra.