Érdekes egyéniség, különleges parodista, aki amellett, hogy történeteivel szórakoztat bennünket, kifogástalanul utánozza a magyar közélet szereplőit. Baló György magyar hangjával, Beliczai Balázzsal, alias BB-vel a kezdetekről, a népszerűségről, a poénok születéséről beszélgettünk.
Májusban Kiss Ádám lépett fel Orosházán, most a szintén stand up komedista Beliczai Balázs érkezik. Ha bárki ellátogat Beliczai Balázs rajongói honlapjára, sokat nem tud meg a humoristáról, annál többet nevethet. BB hasonmásverseny, Balázs és Donatello naptár, készülő botránykönyv, rajongói tábor Balázs nélkül, és BB- Shop. Ennek tükrében készültem az interjúra, arra számítottam, hogy egy poénmentes sor sem lesz benne, de éppen fordítva történt. Beliczai Balázs tényleg szeret szerény lenni.
Hogyan kezdődött a humorista pályafutásod?
Egy időben gyakran jártam törzshelyünkre, a Godot Dumaszínházba nézőként. Láttam egy felhívást, hogy bárki kipróbálhatja magát. Gondoltam, ha bárki, akkor én miért ne. Belevágtam, azóta pedig visszahívnak.
Igen. Már általános iskolában parodizáltam a tanárokat. Természetesen csak akkor, amikor ők nem voltak jelen, hiszen az osztályzataim nekem is fontosak voltak. Később, amikor hallottam egy érdekes hangú politikust, vagy közéleti személyiséget ösztönösen megpróbáltam utánozni a hangját.
Környezeted hogyan viseli a poénáradatot? Vagy más a magánélet és más a fellépés?
A magánéletben általában takarékon vagyok, tartogatom magam a színpadra. Annyira nem szoktam tobzódni civilben, hogy a családtagjaim azt mondják: „Na most már elég volt Balázs!” Szeretek szerény lenni, ha társaságban vagyunk nem feltétlenül kell nekem lenni a mókamesternek. Inkább figyelek, pont azért, hogy begyűrűzzek motívumokat és a színpadra lépve – amikor tényleg mindenki rám figyel – nyugodtan kiteljesedhessek.
Van példaképed, aki segített abban, hogy humorista váljon belőled?
Nincs konkrét példaképem. Amin nagyon sokat szoktam nevetni az a Monty Python és a Vacak szálló főszereplője, ő a kedvencem e műfajon belül.
Hogyan születnek a poénok?
Mindig nyitott szemmel járok. Figyelem a közéletet, olvasom az újságokat, az internetnek köszönhetően biztos a forrás, hiszen nem kell a lapokat egyenként megvásárolni. Gyakran előfordul az is, hogy az emberek megállítanak az utcán és ellátnak „jó tanácsokkal”, hogy mi legyen a következő műsorban. Ezek egy része megfogadható, másik része nem. Volt már olyan, hogy azt gondoltam: ”ó, már megint valaki megállít valami baromsággal” aztán a végén egy működő dolog lett belőle. Tehát nem árt odafigyelni ezekre!
Apropó, megállítás. Hogyan viseled a népszerűséget?
Jól, mert végülis nem vagyok celeb kategória. Tehát szerencsére nem akkora mértékű a megállítás és beszólogatás, hogy az elviselhetetlen lenne. Gondolom egy popénekes vagy egy valóság show sztár több inzultusnak van kitéve, mint egy Dumaszínházban vagy Showder Klubban fellépő. Persze ez nyilván attól is függ, hogy milyen közegben jelenik meg az ember. Más nappal egy város sétálóutcáján, mint éjszaka egy villamoson közlekedni.
Előfordul, hogy egy műsor összeállításánál jönnie kellene az ihletnek, azaz a poénoknak, de sehogy sikerül?
Előfordul ilyesmi. Mert az „ihlet” ugye teljesen kiszámíthatatlan, sajnos mint olyan egy nehezen megfogható dolog. Ilyenkor az ember megpróbál jól bevált algoritmusokhoz folyamodni. Például visszagondolni arra, amikor valami poén jól sikerült, az hogyan született. Aztán ezeket az élményeket, helyzeteket megpróbálom mesterségesen generálni, hogy újra kisüljön valami jó.
Volt már olyan, hogy zúdítottad a poénbombákat, de valahogy nem „robbant”?
Természetesen van néha ilyen, de nagyon ritka. Sok függ egyébként a szervezőktől is, akik olyan közegbe rendelnek stand up-ot, amibe esetleg nem annyira való. Olyan fesztiválra, ahol például a másik színpadon túl hangos a zene, vagy túl messzire van a színpadtól az első sörös pad, ott azért nehezebben állja meg a helyét ez a műfaj. De azért akadnak ellenpéldák is, amikor ilyen helyzetben is sikerül győzelmet aratni.
Hogyan kapcsolódik ki Beliczai Balázs? Említetted, hogy éppen nyaralsz?
Igen, most éppen pihenéssel töltöm az időmet, egy ifjúsági táborban vagyok a barátaimmal. De szeretek zenét hallgatni – a klasszikus zene nagyon megnyugtat és kikapcsol -, valamint zongorázni. Számomra ezek jelentik a lazítást és feltöltődést. Ez a négy nap jutott nyaralásra. Lekopogom és hál’ Istennek nagyon sok fesztivál és rendezvény van, ahol fellépek. Végül is ez is egyfajta nyaralás, mert a fellépések utazással járnak, világot látok, ismerd meg hazádat…
Szerencsés embernek érzed magad?
Igen, mert azt csinálhatom, amit szeretek. Nem kell időre bemennem a munkahelyre nap mint nap. Magam osztom be az időmet, nincs főnököm, csak az, aki a rendezvényeket szervezi, de ő se bánt. Ameddig csinálhatom, addig ezt teszem.
Tanítónak készültél, de végül nem lettél az. Előfordul, hogy valamikor egyszer tanítani fogsz?
Nem valószínű. Nagyon nagy felelősség gyerekeket tanítani. Más dolog kiállni harminc percet viccelődni, mint tanítani negyvenöt percet nagyon komolyan – természetesen a tréfát nem teljesen félretéve -, szem előtt tartva a tanagyag átadásának célját. Nem olyan könnyű a tanítás, tapasztaltam, gyakorlaton és vizsgákon számtalan órát tartottam a gyerekeknek.
Badár Sándorral közösen lépsz majd fel Orosházán. Mióta ismeritek egymást?
Sándor a Dumaszínház egyik alapító tagja. Kezdettől fogva, akkor még mint néző, csodáltam őt, nem is gondolva, hogy egy nap majd közösen lépünk fel. Először még tegezni sem mertem, pedig nagyon közvetlen és jó fej volt. Számos közös kalandot megélünk, amikor a rendezvényekre utazunk, amikről aztán már tudunk is mesélni a közönségnek. Így már egymásról is sztorizgatunk, ami nekem nagyon nagy út, ahhoz képest, hogy eleinte mint néző hallgattam, és arra gondoltam: „milyen jó és de jó lenne egyszer, ha a színpadon lehetnék és vele léphetnék fel”. És az álom valóra vált!
Jártál már városunkban?
Igen voltam egyszer. Nagyon szép művelődési házra emlékszem, illetve libamájra. Felléptem a libamájfesztiválon, édesapám még pálinkát is fogyasztott, de ezt a cikk terjedelmének növelése érdekében, nem erőltetném. Fantasztikusan jó volt a közönség, nem az a vállalati bulis, amikor mindenki vacsorázik. Kellemes élményeim vannak Orosházáról.
Azok is kellemes élményekkel térhetnek haza, akik meghallgatják Beliczai Balázs és Badár Sándor műsorát az Orosháza Fesztivál keretében, július 7-én 20.30-tól, a Fesztivál udvar nagyszínpadán.
