Vesho Farkas Zoltán irodalmi estjét tartották múlt pénteken a városi könyvtárban, ahol Józsa Mihály előadóművész tolmácsolta a cigány költő verseit és Hart Gábor, a művészeti iskola növendéke játszott gitármuzsikát. Mint elhangzott, a csanádapácai Vesho máris egyedit alkotott azzal, hogy a világon először lefordította lovári nyelvre a Bibliát.
A szerzőnek több kötete is megjelent már, műfordításokkal is próbálkozott a korábbi években, először verseket, majd drámákat (Shakespeare: Hamlet, Rómeó és Júlia) fordított roma nyelvre, de lefordította Hemingway: Az öreg halász és a tenger című regényét is.
– Ami a legkedvesebb szívemnek, az a Biblia lovári nyelvre való fordítása. Ez igazi unicum, amelyhez mindenképpen nyelvújításra volt szükség. A fordítás során visszanyúltam a szanszkrit és a hindi nyelvhez, megpróbáltam visszamenteni benne az archaikus kifejezéseket, amelyeket a mai fiatal generáció nem igazán használ.
Kellő figyelmet kap-e ma a költészet?
– Igen, főleg a nagy válságok idején az irodalomkedvelők számára nagyon fontos. Keresik az emberek, és el kell fogadnunk, hogy ma már nem csak kötetekben, hanem az Interneten is. Bár én még a könyvek híve vagyok, annak varázsát kedvelem. Ám ha ilyen áron jut el az ifjúsághoz, hát legyen, csak ismerkedjenek a versekkel, olvassák.
Vesho Farkas Zoltán 1974-ben Medgyesegyházán született, de korán Csanádapácára költöztek, ahol ma is él. Kereskedelmi iskolába Békéscsabára járt, Budapesten újságírást, majd pedagógiát tanult. Dolgozott a Pest Megyei Hírlapnál, ezzel egy időben alapítója volt az első írott roma magazinnak. Számos lapban jelentek meg versei, írásai.
