A pillanatok szerelmesei

A Táncsics Stúdió fotósainak legjobb munkáit a Vörösmarty iskolában csodálhatták meg a megjelentek.
A Vörösmarty intézményben február 18-án nyílt meg a Táncsics gimnázium fotószakkörének tárlata.
– Már négy éve ad otthont intézményünk a különböző kiállításoknak, melyeken neves fényképészek természetfotóitól egészen a tanulóink, és a szüleik által elkapott remekművekig bezárólag minden megörökített pillanatot igyekszünk megmutatni látogatóinknak – hangzott el Jakóné Mihály Brigitta, a Vörösmarty iskola igazgatójának köszöntőjében.

Fiatal művészek meséltek munkáikról

A kiállítás megnyitója után megkértük az ifjú művészeket, hogy meséljenek a stúdióról és kedvenc fotótémáikról.
Fehér Renáta Katalin:
– Én most szeptember óta járok a stúdióba, és ekkor kezdtem el Török Zsolt kezei alatt tanulni. Véletlenül tudtam meg, hogy az iskolában működik ez a stúdió, és mivel már régóta érdekelt a fotózás, ezért jelentkeztem a szakkörre. Nagyon hamar megszerettem, és egy nagyon jó kis társaság alakult itt ki, akikkel már igazán jól összeszoktunk, és én úgy látom, hogy egyre ügyesebben alkotunk. Nekem ez az első kiállításom, ahol egy szíves képem, és egy hófedte pados fotóm látható.
Hozzám legközelebb a tárgyfotózás áll, és leginkább azok a dolgok, amik érzelmeket fejeznek ki. A fotózás nagyon közel került hozzám, ezért a gimnázium után is szeretnék majd a ezzel foglalkozni.
Kárai Borbála:

– Az én kedvenceim a portrék és az absztrakt témák. Elsődlegesen Török Zsolttól tanultam meg fotózni, de sokat tanulok Baricz Katalintól is, aki Magyarország leghíresebb fotósnője. Amikor itt volt nálunk több, a Táncsics Stúdió által szervezett eseményen, akkor beszélgettem vele. Egyből megragadtak a képei is, és mellette ő maga is, mint fotós. Azóta találkoztunk Pesten is, ugyanis van, hogy felmegyek hozzá, beszélgetünk, és elmegyünk együtt egy-egy kiállításra is. Bár én nem fotós pályára készülök, de mindenképpen folytatni fogom ezt a tevékenységet a gimnázium után is.
Dobos Debóra:
– Még csak most szeptemberben kezdtem el fotózni. Leginkább a tárgyfotózást szeretem, de szoktam néha portét is készíteni, valamint műteremben is fényképezni. Nekem is ez az első kiállításom. A kép, amit választottam, egy portré, ami a cicámról készült.

A diákok mindent saját ötleteik alapján készítenek

Török Zsolt, a Táncsics Stúdió fotótanára mesélt a szakkörről, lehetőségeikről.

– Azóta dolgozom a Táncsics Stúdióban, mióta megalakult, vagyis körülbelül 3-4 éve. Ebben az évben szerencsére megint sok, körülbelül 20-25 tanítványom van. Próbálunk Orosházán kiállítani, de terveim közt szerepel az is, hogy kimozduljunk a városból. Szeretnénk más Békés megyei városokban, sőt más országokban is kiállítani. Erre volt is már lehetőségünk Romániában, Aradon, hiszen jó kapcsolatot ápolunk az Aradi Fotóklubbal. Úgy gondolom, hogy a diákok azért jönnek a stúdióba, mert vágyuk az, hogy olyan dologgal foglalkozzanak, ami egy kicsit kreatív, vagy ami más, mint mondjuk egy tanulmányi verseny. Itt lehetőségük van kifejezni magukat.
Nálam a szakkörben a tanulók mindent a saját ötleteik alapján csinálnak, nem szólok bele a témákba sem, esetleg felülbírálok, tanácsot adok vagy segítek nekik, de azt ők döntik el, hogy mit fotóznak, illetve mit állítanak ki. Bár van néhány diák, akit igazán nagy tehetségnek találok, de nem gondolom azt, hogy a stúdióba járó fiataloknál a fotózás egy életre szól. Én megelégszem azzal, hogy erre az évre, vagy néhány évre leköti őket a fényképezés, és ezzel csinálnak valami igazán hasznosat – vallja Török Zsolt.