Egy példaértékű család, melyben a hit, szeretet és az összetartás segít a nehézségek leküzdésében.
Major Istvánné, Rózsika egész életét arra tette fel, hogy a gyerekeinek jobb legyen az életük, mint neki volt.
(Fotó: Kecskeméti Krisztina)
Szegénységben nőtt fel, hat testvére volt, szülei sokat dolgoztak, hogy biztosítsák a család számára a mindennapi betevőt. Rózsikának ezért nem volt lehetősége arra, hogy tanulhasson.
Nehéz sorsa tovább kísérte a nagybetűs életben is. 14 évvel ezelőtt vált el második férjétől, két gyermeke apjától, akiket azóta egyedül nevel. Bár édesapjuk, lehetőségeihez mérten segít, ahol tud, de a gyerekek nevelésének, taníttatásának oroszlánrésze Rózsikára hárul. Ő pedig mindent meg is tesz és tett azért, hogy Hajnalkának és Istvánnak mindent megadhasson.
Amikor a családdal leültem beszélgetni, az első pillanattól érezhető volt, hogy egy nagyon összetartó hármasról van szó. Nemcsak az élet nehézségeivel kellett felvenniük a harcot, hanem a roma származásuk miatt adódó hátrányok miatt is. Mert voltak azok is. De felvették a „kesztyűt” és bizonyítottak.
Közgazdász, tanár
Rózsika takarítónőkét dolgozott a kórházban, amíg rokkantnyugdíjas nem lett. Előtte is minden munkát elvállalt, hogy gyerekei ne szenvedjenek hiányt semmiben, és tanulhassanak. Sok segítséget kaptak a Cigány Kisebbségi Önkormányzattól és a várostól, amit a gyerekek azzal köszöntek meg, hogy tanultak, arra használták a kapott támogatásokat, amire kellett.
Hajnalka az érettségi után a Rendőrtiszti főiskolára, a Tessedik Sámuel Főiskola gazdasági szakára, és a Szegedi Tudományegyetem biológia tanszakára adta be a jelentkezését, végül a pénzügyi szakra vették fel, utolsó éves hallgató, közgazdásznak tanul. Szeretne továbbtanulni, de mint mondta, azt már munka mellett, saját keresetéből szeretné megvalósítani.
István az érettségit követően (történelemből emelt szintű érettségit tett, választott tantárgya a fizika volt) élelmiszermérnöki szakon folytatta tanulmányait, de hamar rájött nem ez a szakma az ő álma, így abbahagyta. Elvégezte a Táncsicsban a pénzügyi-számviteli szakot, és irodalomból emelt szintű érettségi vizsgát tett. Most a szegedi egyetem bölcsészkarán tanul, a magyar alapképzés mellett felvette a barokk-reneszánsz kutatás szakot. Ha befejezi tanulmányait, tanítani szeretne.
Rózsika nagyon büszke a gyerekeire, megvalósították álmát, azt, hogy ők többre vitték, mint ő. A gyerekek hálásak is érte, mindig számíthatnak édesanyjukra, egy biztos és állandó pont az életükben. A szeretet ünnepét is együtt töltik, egyszerűen, szerényen, de annál nagyobb összetartásban, hiszen mindig is ez adott nekik erőt és hitet a nehéz időszakokban is.
