- hirdetés -

Sokszor elhangzik: jó lenne, ha nem csak ezekben a napokban szeretnénk egymást, segítenénk a rászorulókon ki így, ki úgy.

Itt a karácsony. A szeretet ünnepe. Nemrég kislányommal a városban sétálgattunk, egy hölgy közeledett felénk. Egy lufi volt a kezében, felajánlotta Hannának, neki adja, mert az ő gyermekének nem kell. Lányom egyből kapott a lehetőségen, hiszen gyengéje a lufi. Nincsenek nagy igényei, az egyszerű 20-30 forintos színes léggömbbel is madarat lehet vele fogatni, úgy imádja. Köszönettel vettük a váratlan ajándékot és továbbmentünk.

Utunk az egyik boltba vezetett, ám a hirtelen feltámadt szél kikapta a lányom kezéből a lufit és magával vitte, a kocsik között az úton eltűnt a távolban. Természetesen óriási krokodil könnyek közepette kérlelt lányom, hozzam vissza az ő kincsét, az egyetlen és számára pótolhatatlan lufiját. Próbáltam nyugtatni, hogy sajnálom, de nem tudom visszahozni, messzi távolba repítette a szél. A könnyek nem apadtak, a kislányom vigasztalhatatlan volt.

Ám ekkor mit látok, egy taxis ismerősöm, kezében a lufival közeleg a távolból. Nem is sétálva, hanem futva, hogy visszahozhassa a lányom számára felbecsülhetetlen kincset. Annyira meglepett a gesztus, hogy el nem tudom mondani, pillanatok alatt mosolyt csalt a lányom arcára, nem győztem neki hálálkodni. Majd átadta a léggömböt, és csak annyit mondott: „Vigyázz rá, nehogy elvigye megint a szél!” – és továbbállt.

Valahogy ezeket az apró, ám sokat jelentő figyelmességeket hiányolom a mai világból. A visszaszálló lufit, mely mosolyt csal az arcokra. A drága ajándékok helyett az apró figyelmességeket.

A napokban hallott történet is meghatott: egy apró gyermek levelének tartalma, melyet a Télapóhoz írt. Azt kérte benne, hogy a megtisztított csizmájába ne tegyen piros almát, mogyorót vagy diót, hanem foltozza meg a talpát. Ennyi. Egy kisgyermek, aki számára ez lenne most a legfontosabb. Elgondolkoztató, hogy egyáltalán szükségünk van-e nagy ajándékokra, vagy többet jelent-e az, ha egész évben odafigyelnénk egymásra, nem csak így, karácsonykor.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.