Újszerű sorozat első állomása volt a szombaton az Amadeus Kávéház: az első kávéházi tárlat.
A kultúra és a kulináris élvezetek olyan izgalmas találkozása lehet ez, amely a helyiek minden generációját, de még az ide látogatókat is ellátja az érzékek gazdag feltöltődésével. A történet a tulajdonos, Nagyné Kiss Tünde azon észrevételéből indul, hogy a betérők szívesen elnézegették a falakon látható régi orosházi képeket, a turisták rácsodálkoztak: jé, ilyen volt Orosháza! Ha szívesen nézik, hát miért ne láthatnának gazdagabb képanyagot, amely a jelen értékeit is feltárja?
Keresni kedte, és még most is keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén helyi alkotók képei kerülnek a kávé és sütemény mellé, mint szellemi csemege. Elsőként az Orosházi Festők Csoportja elnökével jutott megállapodásra: elindítanak egy sorozatot az ő képeikből, szombaton Horváth János tárlatának megnyitóján ez valósággá is vált.
Absztrakt vagy sem?
A világon egyedi technikával készült, a Finnországból hozott makacs papír gyengéjének megtalálásából született alkotások január közepéig láthatók az Amadeusban. Betérhetünk a képek kedvéért, és befogadásukat egy pohár itallal, süteménnyel segíthetjük, de az is igaz lehet, hogy a kávé is jobban esik olyan környezetben, amely nemcsak a testet táplálja.
És akkor aztán magunk dönthetjük el, melyik nézet áll hozzánk közelebb: hogy Horváth János képei absztraktak, vagy reálisak, valós és a fantázia szülte alakokkal. Mert látszólagos ellentét alakult ki e téren az alkotó, és a megnyitót tartó Kohut Béla között. Aztán abban találtak közös nevezőt, hogy az a jó, ha az alkotó és a néző más-más úton jut el a festményig, a befogadó mást is talál benne, mint amit a festő neki szánt.
Jó csemegézést az ünnepek alatt, és várjuk a folytatást!
