Az aradi vértanúk emléke előtt tisztelegtek beszéddel, műsorral és koszorúkkal a Történelmi Emlékparkban.
A megemlékezés a fúvószenekar térzenéjével vette kezdetét, majd Pusztainé Szabó Margit általános iskolai főigazgató mondott beszédet.
– Nem ünnepelni jöttünk, hanem emlékezni! Mert nem lehet ünnepelni azt, ami pusztítás, ami a bosszúból, a hatalmi gőgből, a végtelen uralkodni vágyás zsarnokságából fakad. Arra emlékezni kell! – kezdte beszédét Pusztainé Szabó Margit.
A főigazgató kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója. A szabadságharcot követő megtorlások kezdeteként 1849. október 6-án végezték ki Aradon – felségsértés és esküszegés vádjával – azt a 13 honvédtábornokot, akik hűek maradtak a független magyar kormánynak tett esküjükhöz, és életüket áldozták a magyar szabadság szent ügyéért. Katonák voltak, akik mindennél fontosabbnak tartották saját becsületüket és tisztességüket.
-Az aradi vértanúk igaz ügyért adták oda életüket. Az életüket, amit akkor és ott nem menthettek meg, de valamilyen titokzatos módon nekünk ajándékozhatták azt. Nekünk ajándékozhatták – bár akkor úgy tűnt, hogy értelmetlen volt a haláluk. A múlt sohasem múlik el. Mindaz, ami elődeinkkel megtörtént, része a mai életünknek is. A történelmi emlékezet nem engedi elfeledni az áldozatokat és azok példáját, sorsát, tragikus végzetét – hangsúlyozta a Pusztainé.
A szónok beszédében elhangzott: rajtunk is múlik, hogy sikerül-e átmenteni mindazt, amit őseinktől örököltünk, mely tartást adott az itt élőknek évszázadokon keresztül. Rajtunk is múlik, hogy merre tart ez az ország. S ezért bizony tenni kell!
– A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés „- zárta beszédét József Attila gondolataival Pusztainé Szabó Margit.
A József Attila Székhelyintézmény diákjainak ünnepi műsorát követően az emlékezés koszorúit helyezték el a az önkormányzatok (települési, gyermek, német), intézmények, politikai pártok, evangélikus és római katolikus egyházközségek, civil szervezetek, egyesületek képviselői a Történelmi Emlékparkban
