Ellátatlanul maradhatnak a betegek, bezárhatják kapuikat egyes kórházak, ha nem jut több pénz az egészségügyre.
Erről tartott sajtótájékoztatót ma délelőtt dr. Kalmár Mihály. Az orosházi kórház igazgatója elmondta, az egészségügyi minisztérium finanszírozási tervével a gyógyító intézmények végképp lehetetlen pénzügyi helyzetbe kerülnek. Ezzel pedig a betegek ellátása és a munkahelyek is veszélybe kerülnek, a beszállító – főként kisebb – cégek pedig tönkre mennek.
Karóra húzott műtősruha
Tegnap második alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz az egészségügyi minisztérium szakemberei és a járóbeteg szakellátók, kórházak, egyetemi klinikák szervezeteinek képviselői, hogy dűlőre jussanak az egészségügy finanszírozásával kapcsolatban. Az érdekvédelmi szervezetek nem engedtek követelésükből: 25,5 milliárd forintot kérnek az egészségügyi rendszer biztonságos működéséhez az év hátralevő részére. A delegáltak kérték többek közt a zárolt 13,5 milliárd forint felszabadítását, az áfa emelésből következő 3, valamint az inflációból eredő 5 milliárdos többletkiadásuk ellentételezését.
A találkozón többek között részt vett a Magyar Kórházszövetség, az Egyetemi Klinikák Szövetsége, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátás Szövetsége, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért.
A tárca azonban 4,5 milliárdot tud adni, így most sem sikerült megállapodni. Egyelőre tehát marad a 70%-os fix és a 30%-os lebegő értékű elszámolási technika, a kórházakra pedig felkerült a zöld zászló, az egészségügyi dolgozókra egy-egy zöld szalag. A tiltakozás eszközeit leselejtezett műtősruhák adták, hogy erre se kelljen külön pénzt költeni.
Éhségsztrájkol az igazgató?
Kalmár igazgató szerint jelen pillanatban átláthatatlan az egészségügy finanszírozási rendszere.
– Annyira nem tudják, hogy mit csináljanak, hogy az egészségügyi miniszter az első tárgyaláson azt mondta, adnak 4,5 milliárd forintot és megkérik a kórházakat, hogy segítsenek megfelelő struktúrát kialakítani. Csakhogy 20 éve nem tudtak megfelelő struktúrát kialakítani. Hogyan oldhatnák meg a kórházak három hónap alatt és pénz nélkül a minisztérium feladatát? Hogyan javasolhatnák az intézmények, hogy pénz hiányában kit gyógyítsanak először és kit később?
Az új finanszírozási rendszer a kórházak szerint elfogadhatatlan, a kért összeg pedig csak egy minimum, ami átmeneti segítséget jelentene az intézményeknek.
– Ami a bázisfinanszírozásból következett volna, az minden magyar kórházat csődbe visz. Év végére a kórházak szállítói adósságállománya eléri a 100 milliárd forintot. Ehhez képest ajánlott a minisztérium 4,5 milliárdot. Az új bázisfinanszírozás az orosházi kórház számára havi 40 millió forint fedezethiányt jelent, egy súlyponti esetében ez 150 millió forint körül lenne. Nincs fenntartó, aki ezt ki tudná fizetni, főként, hogy őket is lehetetlen helyzetbe hozták.
A mostani bázisfinanszírozással kapcsolatos elképzelések szerint az orosházi kórháznak (az előzetes számítások szerint) éppen csak annyi pénz jutna, ami a bérköltségeket fedezné, dologi kiadásra azonban nem futná.
– Tehát kifizetjük a bért, de nem veszünk gyógyszert, kötszert, stb. Katasztrofális a helyzet, előfordulhat, hogy jövő hónapban nem tudunk fizetést adni a dolgozóknak. Mindenféleképp kell az a 25,5 milliárd forint, amit az érdekszövetségek kérnek a minisztériumtól. Ez is csak arra lenne elég, hogy a legégetőbb adósságainkat letudhassuk – sorolta Kalmár.
Amennyiben nem változnak a feltételek, a kórházak nem írják alá az új finanszírozási szerződést. Ha ez sem segít, önkéntes alapon éhségsztrájkba kezdenek, október 14-e után pedig a szállítói számlák kifizetésének csökkentésére és az egészségügyi szolgáltatások korlátozására is sor kerülhet.
– Vagyis csak a legszükségesebb szolgáltatások működnek: az onkológiai, a sürgősségi, a traumatológiai és a gyermekellátás. Az összes többi ügyeleti rendszerben működne. Ez azonban tényleg a legvégső lépés, melyet ha a súlyponti kórházak is meglépnek, akkor gyakorlatilag meginog Magyarország egészségügyi ellátása, de nem lehet mást csinálni.
A pénzhiány elsősorban a betegek egészségügyi ellátásának biztonságát veszélyezteti. Ez nem csupán a színvonal csökkentését jelenti, hanem a várólisták növekedését is, esetenként pedig ellátatlanul maradhat a beteg. A gazdasági vonalon is súlyos károkat okoz, ha a kórházak nem tudnak fizetni a beszállítóknak, ez ugyanis cégek becsődöléséhez vezethet.
Szoros a nadrágszíj
Az elsősorban súlyponti kórházakat tömörítő Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesülethez most csatlakozó orosházi kórház lépéseket tett, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét. Törvény szerint rendezik az (állítólag korábban nem előírásszerűen működő) rendes illetve ügyeleti munkaidőt, melyből havi 7 millió forint pluszt várnak. Egyezettetek a szakszervezettel bizonyos pótlékok visszavonásáról, illetve átrendezéséről. Ma pedig eldől, hogy a kiszolgáló oldalon (konyha, mosoda) lesznek, vagy sem olyan dolgozók, akiknek munkaidejét 4 órára csökkentik.
A beszállítóktól való rendelést is a legszigorúbban lecsökkentették. Azzal, hogy csak a legszükségesebbeket rendelik meg szintén milliókat „nyertek”. A beszállítók kifizetését próbálják kitolni 60-ról 90 napra, és orosházi cégeket is megkerestek, hogy segítséget kérjenek. A helyzet ellenére, továbbra sem hajlandók arra, hogy dolgozókat bocsássanak el. Ennek pénzügyi kondíciói egyébként is csak fél év múlva jelentkeznének.
Kórházak orvosság nélkül?
Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint az egészségügy nem költhet többet a tervezettnél. Eddig többet költött, ezért az év hátralévő részében kevesebből kell gazdálkodni. A költségvetésnek nincsenek szabad forrásai, tehát ha az egészségügy többletpénzt akar, azt máshonnan kell elvenni.
Egyes vélemények szerint a zárolt 13,5 milliárd felszabadítása mellett azt a 43 milliárd forintot is felhasználhatnák az illetékesek a helyzet sürgősségi ellátására, melyből jövőre szereznék be a minisztériumoknak, és különböző háttérintézményeknek (például ÁNTSZ) betervezett informatikai eszközöket, gépeket, műszereket. A tárgyalás jövő kedden folytatódik, addig a orosházi kórházra is kitűzött zöld zászló hirdeti, bajban van az egészségügy.
Az egészségügy válságos helyzete annak is köszönhető, hogy a gazdasági válság miatt több ezer ember veszítette el a munkáját. Ez nem csak azt jelenti, hogy lecsökkent a járulékfizetők száma, hanem azt is, hogy akinek eddig nem volt ideje, most kivizsgáltatja magát. Szakemberek szerint a munkanélküliség egyébként is könnyen okozhat testi-lelki problémákat.
