A bérunió egyike lehet azon eszközöknek, amelyek segítenek megakadályozni a kivándorlást – mondta Gyöngyösi Márton, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője június 9-én, a Petőfi Művelődési Központban tartott sajtótájékoztatón. A politikus történelmi sikerként értékelte, hogy Brüsszel befogadta és regisztrálta a kezdeményezést.
A Szabó Ervin önkormányzati képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatón Gyöngyösi Márton elmondta, 27 év telt el a rendszerváltás és 13 év az Európai Uniós csatlakozás óta, az itt élők mégis hiába várták, hogy közelebb kerülnek a nyugati bér- és életszínvonalhoz.
– Ehelyett azt tapasztaljuk, és azt látjuk az átlag- és reálbérek, fogyasztási mutatók, fogyasztási szokások összehasonlítása alapján, hogy Kelet-Közép-Európa egyre távolabb kerül ettől – fogalmazott.
Hatszázezren külföldön
Gyöngyösi Márton úgy véli, az elmúlt 27 év politikájának két legkárosabb következménye a devizahitelesek tragédiája és a nagymértékű elvándorlás. A Jobbik álláspontja szerint mindkettő összefügg az alacsony bérekkel és életszínvonallal, amely mindössze két lehetőséget kínál egy frissen végzett fiatalnak.
– Vagy itthon marad és az alacsony bérek következtében elszegényedik, hitelfelvételre kényszerül, vagy elhagyja az országot és Kelet-Közép-Európát. Hazánkból 600 ezer fiatal ment el, mióta csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Bizonyos statisztikák szerint további legalább 300 ezer gondolkozik azon, hogy kövesse a példájukat az elkövetkező években – vázolta a politikus.
Hangsúlyozta, hogy hazánk a csatlakozással leküzdötte a tőke és a munkaerő szabad áramlása előtt tornyosuló akadályokat, integrálódott a közös piacba, miközben cserébe nem kapta meg a felzárkózást. A bérunió nem csak ennek a térségnek, hanem egész Európának érdeke.
– Éppen ezért most, hogy Brüsszel jóváhagyta a kezdeményezést, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos és európai szintű aláírásgyűjtésbe kezd, közép- és kelet-európai polgárok mellett nyugat-európaiakat is meg kívánunk szólítani ezzel a kérdéssel, az ő támogatásukat is szeretnénk megszerezni – emelte ki Gyöngyösi Márton.
A bérunió az Európai Unió jövőjét is meghatározhatja
Ezzel a támogatással a háta mögött bírnák rá a párt és szövetségesei az Európai Uniót, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv kerüljön be az uniós célkitűzések közé és a közösség rendeljen a megvalósítása alá minden eszközt.
– Kohéziós politikát, a támogatás politikát, az Európai Uniónak az iparpolitikáját, a mezőgazdasági politikáját, az adópolitikáját. Nem kevesebbet állítunk, mint hogy ezzel a kérdéssel az Unió jövőjébe szólunk bele – húzta alá.
Mint kifejtette, nem kívánnak központilag, direkt módon beavatkozni a piac működésébe. Az államnak azonban vannak olyan eszközi, amelyekkel indirekt módon befolyásolhatja a bérpolitikát, ilyen például a minimálbér meghatározása, vagy bizonyos állami szektorokban dolgozók bérének rendezése. Ezek alkalmazása lehet az első lépés a bérunió felé.
