Hosszú évek kitartó munkájával sajátította el Albert Tamás a kályhásmesterség fortélyait. Ezen alapokra támaszkodva képes meleget teremteni az emberek otthonába.(x)
A kályhaépítés iránti szeretetet és elkötelezettséget édesapjától, Albert Pétertől örökölte, aki 45 éven keresztül tevékenykedett a szakmában és igen nagy elismertségre tett szert Orosházán és a környéken. Éveken át dolgozott együtt apa és fia. Ennek ellenére nem volt mindig egyértelmű, hogy Tamás folytatja a családi mesterséget, az élet más felé sodorta. Pár évig bútorasztalosként és sofőrként dolgozott, de végül visszatért.
– Tizenkét évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni a kályhaépítéssel. Később bizonyítványt is szereztem, ám a szakmával járó fortélyokat hosszú évek alatt, rengeteg munkával sikerült elsajátítanom – mesélte.
A kályhás szakma rendkívül összetett, odafigyelést és precizitást igényel, hiszen előfordul, hogy igen drága alapanyagokkal kell dolgoznia. A legtöbbször cserépkályhákat, kandallókat, búbos kemencéket épít, emellett vállal kályhatisztítást is. Elmondása szerint akadnak kihívást jelentő megbízások, ám sajnos drága mivoltuk miatt kevés van ezekből.
– Szeretem azokat a munkákat, amilyennel azelőtt még nem találkoztam. A sikerélmény, ami utána jön és az, hogy az ügyfelek elismerően szólnak a munkádról, leírhatatlan érzés – árulta el.
A jó kályhásnak híre megy
A piac telített kályhásokkal, úgy vélik, többen vannak, mint amennyire szükség lenne. Ám a jó szakembernek híre megy, ilyen Tamás is. Bizalommal fordulnak hozzá az emberek, még a 2014-ben elhunyt édesapja egykori ügyfelei is.
– Olyanok is felhívnak, akiket én magam személyesen nem ismerek, de édesapám ügyfelei voltak. Nagy kötelezettség és felelősség ez nekem. Ilyenkor úgy érzem nem elég a maximumot nyújtani, még egy kis pluszt is bele kell tennem, hogy még jobb legyen – fogalmazott Tamás. Éppen emiatt tartja fontosnak szakmai továbbfejlődését, rövidtávú céljai között szerepel, hogy letegye a mestervizsgát.
Nagy hatással volt kilencéves Balázs fiára is, aki számtalan alkalommal kísérte el munkája során. Büszke rá és örömmel tölti el, hogy gyermeke is szeretne édesapja nyomdokaiba lépni.
(x)
