Hamarosan kihirdetik, mely települések nyerték a több milliárd forintos megyei fejlesztési pénzeket, amiben nagy szerepe van a megyei önkormányzatnak. De mi alapján dől el, ki nyer és mennyit? Mi a jelentősége és az értelme az értéktáraknak? Csak papíron létezik a helyi értékeket összegyűjtő lista, vagy lehet ennek valódi haszna is? És miért tart fent aktív kapcsolatot Békés megye a több ezer kilométerre lévő Indonéziával? Ezen kérdésekre is válaszolt Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke évzáró interjúnkban.
– Nagy tervekkel vágott bele a 2016-os esztendőbe, de sok minden történt a világban, az országban az elmúlt évben, ami befolyásolhatta ezeket. Bejöttek az elképzelések?
– Alapjaiban igen, de tényleg sok volt a változás. Az egyik legnagyobb pozitívum ezek közül – ami kihat a megyei önkormányzat további működésére – hogy összeállt az a csapat, amely koordinálja és precízen ellátja azokat a projektmenedzseri feladatokat, amikkel megbízták a megyei önkormányzatot a települések. Jelen pillanatban 40 fős a hivatal, és 12 olyan munkatárs dolgozik, aki ott volt 2014-ben is. Részben tehát változott az összetétel, részben pedig nőtt a létszám, ez utóbbiak többsége a területfejlesztési osztályon dolgozik, ahol sok munka vár még ránk.
– Ez gondolom a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, tehát a TOP keretén belül keletkezik.
– Igen, itt volt és lesz is rengeteg tennivaló. Azt fontos tudni, hogy a pályázatok projektmenedzseri feladatait a megyei önkormányzat, maga a pályázó önkormányzat vagy egy erre létrehozott önkormányzati cég végezheti. Akik bennünket bíztak meg, azok velünk konzorciumban adták be a pályázatot, így már az előkészítésre is ráláttunk. Ezért tudom, hogy az a 177 pályázat, amiben részünk volt jól elő lett készítve. Ezek a pályázatok a megye fejlődését szolgálják, a gazdaságot erősítik majd.
– A megye települései közül mennyien bízták a pályázatok projektmenedzselését a megyére?
– Ezt így nem lehet megmondani, mert a szám projektenként változik. De nagyjából a települések feléről van szó.
– Elcsitultak már azok a politikai csörték, amik épp ezen feladat körül alakultak ki a megyében? Emlékezzünk, néhány hónapja több település neheztelt a megyei önkormányzatra, ezért saját céget alakítottak ezekre a munkákra.
– Én nem úgy éltem meg ezt, hogy a mi érdekeinket sértené. Több önkormányzat létrehozott egy céget, amely szintén ilyen tevékenységet végez. Nincs is ezzel semmi baj, kiegészítjük egymást.
– Akkor ezzel ezek szerint minden rendben.
– Bízom benne hogy így van, de azért nem vagyok teljesen nyugodt.
– Épp most mondta, hogy kiegészítik egymást a tevékenységgel. Akkor miért nem nyugodt?
– Egy dolgot nem tudunk: megvan-e a megfelelő szakember gárdájuk ezekhez a munkákhoz? Ha az ő projektjeik nem működnének, és ezek is hirtelen nálunk landolnának, komoly gondban lennénk, hiszen a megyében sajnos kevés a jó szakember, nem lenne, aki ellátná a feladatokat.
– De miért probléma ez a megyei önkormányzatnak? Az adott települések döntöttek úgy, hogy más úton járnak, vállalva ezzel minden előnyt és hátrányt.
– Ez azért fontos kérdés, mert a megyei önkormányzat a megye valamennyi településén az összes TOP program végrehajtásáért felelős. Nekünk az az érdekünk, hogy minden pénzt le tudjunk hívni. Ha ezek a települések nem teljesítenek jól, nem jók a pályázataik, az az egész megye számára rossz lehet.
– Beragadhatnak pénzek a rendszerben?
– Adott esetben igen. Azok, akikkel mi dolgozunk, nem biztos, hogy beadtak annyi pályázatot, amennyi a felhívásokban van.
Összességében elmondható, bármennyire is sok pénz 58 milliárd forint, több mint háromszoros a túljelentkezés az egyes elemekre. Az volna jó, hogy minden területre jó pályázatok érkeznének, hogy biztos el legyen költve minden forrás, hiszen ekkor van esélye Békés megyének más megyéktől plusz forrásokat szerezni.
A teljesítéseket minden évben felülvizsgálja egy bizottság, és ahol bennragadnak pénzek, átcsoportosítják más megyének. És az lenne a jó, ha ide jönne plusz pénz, és nem menne.
– Orosháza a TOP-on belül hogy áll?
– Úgy ítélem meg, hogy jól. A pályázatokat a kollégáimmal közösen állították össze. A beltartalmát olyan mértékben nem vizsgáltuk, hogy adott helyen szükség van-e arra a beruházásra, vagy éppen jobb lett volna mást beadni, ez a pályázó település dolga. De azt el tudom mondani, hogy a városnak az adott elképzelésen belül az ötletei jól lettek kidolgozva. A pályázatok magas pontozást érhetnek el, ami az itteni szakembergárdát dicséri. Jelentősen megnövekedett az esélye, hogy sok nyertes pályázata legyen Orosházának, hiszen a megyei önkormányzat a jövőre beadandó pályázatok esetében az orosházi járás számára 4 milliárd forintos lehatárolásról döntött.
– Volt is ebből vita a megyei közgyűlésben, hogy Orosháza miért kapott lehatárolást. Aztán a többi járás is megkapta később.
– Korábban is születtek már ilyen döntések, hogy az adott összegre csak abban a járásban lehet pályázni. Ilyen volt a mezőkovácsházi és a sarkadi járás, amik megyei szinten a leghátrányosabb helyzetűek. Ezzel bizonyítottuk, hogy odafigyelünk ezekre a nehéz sorsú településekre, így biztosított a két járásnak az összesen 10 milliárd forint. Orosháza mellett az az elv volt a vezérlő, hogy ez a járás annyival iparosodottabb a többihez képest, hogy az itt befektetett pénzek sokkal jobban hasznosulnak, ez több munkahelyet hoz létre, és többet is tart meg.
Idén 36 milliárd forint volt az éves keret a TOP pályázatokban, ezek a kiírások már megjelentek. Eddig egyedül az útfejlesztésben történt már elbírálás, ahol megyei szinten 3,7 milliárd forint felhasználásáról született döntés. Ebből közel 25 km utat lehet majd felújítani Békés megyében. Orosházára is jut ebből a pénzből, a dinnyeút részeként 1,22 km hosszon újítják fel az Aradi utcát.
– Ezek szerint elvárás volt a pályázatoknál, hogy azok munkahely teremtőek legyenek?
– Nem közvetlenül. A TOP-nak az a célja, hogy áttételesen a gazdaságfejlesztést szolgálja. Olyan infrastrukturális beruházások jöjjenek létre, amelyek segítik a helyi gazdaságot, vagy létrehoznak olyan területet, ahol ipari vagy más jellegű befektetés történhet. De ilyen elem a járási vagy megyei munkaerőpiaci paktum, ahogy hátrányos helyzetű emberek képzésére, átképzésére és munkabér támogatására lehet összegeket fordítani. Ezek közvetlenül a munkahely teremtést támogatják, de a többinek is áttételesen ezt kell szolgálnia az infrastruktúra megerősítésével. Az útfejlesztések olyan helyen nyernek, ahol az gazdaságfejlesztést szolgál. A kerékpárút fejlesztések ott szerepelhetnek jó, ahol munkahelyet és lakóhelyet kötnek össze. Az óvoda és bölcsőde fejlesztést nem kell különösen magyarázni, ez az édesanyák munkába állását segíti, és így tovább. Az önkormányzatnak a döntésben is komoly szerepe lesz, hiszen a döntés előkészítő bizottság határozata megelőzi az irányítóhatóság végleges döntését. Azok a pályázatok nyerhetnek, amelyekben az előkészítő bizottság két tagja – egy fő a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, és egy fő a megyétől – együttes döntést hoz. A kormányrendelet szerint nekünk ilyenkor az adott pályázat tartalmát a megyei fejlesztési stratégiához is viszonyítanunk kell.
A cél, hogy bevétel legyen a helyi értékekből
– A TOP után váltsunk témát, jöjjön az értéktár. Sokat és sokszor írtunk róla, hogyan áll most?
– Ez nagyon pozitív dolog. Ahol az értéktárral foglalkoznak helyi politikusok, szakemberek, civilek, ott végre egy olyan ügy indul el, ami összeköt, a múltunkban és a jelenünkben keresik a közös pontokat. Békés megyében 46 településen működik értéktár, ez az országos átlag duplája. 705 települési értéket vettek lajstromba megyeszerte, ami óriási szám. Orosházán is jól áll a munka, éppen a napokban ötleteltünk a helyi értéktár vezetőivel, civilekkel, mit lenne még érdemes bevenni az Orosházi Értéktárba.
– Mire jutottak?
– Két óra alatt legalább 30 olyan ötlet volt, amit meg kell vizsgálni és bekerülhet a települési értéktárba. A megyeibe is öt olyan értéket azonosítottunk, ami bekerülhet, de például Thék Endre munkásságának a Nemzeti Értéktárban is ott lenne a helye.
– Mennyi van még ebből a munkából?
– Rengeteg érték van még, így rengeteg munka is. De nem álltunk meg a megyehatárnál. A Székelyföldi Értéktár létrehozásában a Békés Megyei Önkormányzat segédkezett. Több értéktáras pályázat is fut, általános iskolás gyerekek és középiskolások részére megyei értéktáras vetélkedőt szervezünk. A megyei értéktárból tananyagot is létrehozunk, amit feltöltünk a netre, ebből is fel lehet majd készülni a versenyekre.
– Azt mondta, hogy pozitív a kicsengése az értéktáraknak. De van még ezen kívül valami hozadéka? Mert azzal nem sokra mennek az emberek, ha papíron le van írva, hogy ez meg ez nagy érték, és jaj de örülünk neki. Ettől nem lesz jobb az élet.
– Amiről eddig beszéltem, az a háttérmunka, gyűjtőmunka. Az értéktárakban nagy lehetőség van, a közösségépítés mellett előbb vagy utóbb gazdaságilag is kell hogy hozadéka legyen. A kulturális, a gasztronómiai és a környezeti értékek összegyűjtésével, rendszerbe állításával lehet fejleszteni a turizmust. A gasztronómiai értékekből pedig helyi brandeket lehet építeni, ami a kereskedelemben is hasznot hozhat. A megyei értéktár logója is úgy készült el, hogy később védjegyként is tudjon funkcionálni. Nagy siker volt az első Megyenap Békéscsaba főterén, ahol elsősorban a kézművesvásár és a termelői piac vonzott sok érdeklődőt. Ezekre lehet építeni a későbbiekben utazó piacként vagy akár webáruházként. Ezek még csak tervek, de van benne lehetőség.
– Elég sokszor láttuk önt a híradásokban különféle külföldi delegációkkal tárgyalni. Hoznak ezek hasznot a megyének, vagy inkább a kötelező protokoll látogatások ezek?
– Van benne protokoll is, de a többség szerencsére nem az. Békés megyének négy romániai megyével – Kovászna, Hargita, Arad és Bihar – és a távoli Indonézia egyik tartományával, Észak-Szumátrával volt korábban partnerségi szerződése. Ezeket felülvizsgáltuk, és meg is újítottuk. Utóbbival azért kerestük a kapcsolatot, mert ott látványos gazdasági fejlődés zajlik, ebből pedig a Békés megyei vállalkozások és felsőoktatási intézmények is részesülhetnek. Az ősszel ide látogatott Észak-Szumátra kormányzója, aki elmondta, vannak fejlesztéseik, de kivitelezőkben és tudásban hiányt szenvednek. Ebből vehetik ki részüket a megyei vállalkozások. A felsőoktatásban különösen a turisztikai és az egészségügyi képzések érdekelték az indonézeket, főleg, hogy az itt működő főiskolák angolul is oktatnak, ami a diákcsere kapcsolatokban alapvető feltétel. Megkezdtük a közös munkát, jövőre egy üzletemberekből álló küldöttséget várnak Indonéziába.
– Mi a helyzet Székelyfölddel?
– Igyekeztünk a meglévő kapcsolatokat bővíteni. Egy 12 pontból álló megállapodást kötöttünk, jövőre ezeket váltjuk valóra. Arad és Bihar megyével a szomszédság révén erősítjük a kapcsolatokat. Az Interreg Románia-Magyarország program pályázatai megjelennek jövőre, ezekben kell együttműködnünk, hogy a megyei pályázók partnereket találjanak és minél több pénzt tudjanak nyerni.
– Bár nem a megyei önkormányzathoz tartozik, de a megye életében mérföldkő lesz, ha végre elkészül az M44-es gyorsforgalmi út. Mit vesztettünk azzal, hogy az elmúlt több mint 20 évben ez valahogy mindig kimaradt a fejlesztésekből?
– Még a ciklusom elején Kecskeméten volt egy megbeszélésem és elkövettem azt a hibát, hogy a térképben bíztam, ami Békéscsabáról 1 óra 15 percet írt oda útnak. Több mint két óra volt. Azóta úgy szervezem az útjaim Kecskemétre vagy Budapestre, hogy Orosházáról kelljen indulnom reggel, mert egy órával rövidebb onnan az út.
Azt nem tudjuk, mit veszítettünk az elmúlt két évtizedben ennek hiánya okán, de azt tudjuk, mit nyerhetünk ha megépül az út. Mindenképpen növeli a lehetőséget az új befektetésekre, de ezért tenni kell. Az út szükséges, de nem elégséges feltétel.
A turizmust biztosan javítja majd, mert az ide érkező turisták talán szívesebben jönnek máskor és jobb szívvel ajánlják a megyét, ha Kecskeméttől nem zötykölődve jutnak el Békéscsabára vagy Gyulára. Ha elkészül az jó lesz, de innentől nekünk arra kell koncentrálni, hogy az M44-es-re felhordó utakat megfelelő állapotba kell hozni. Gondolok itt a Nagyszénás-Szarvas közötti útra például. Ez nem csak a turizmus, hanem az itt élők miatt is fontos feladat. A megyei önkormányzatnak erre jelenleg nincs lehetősége, de több hasonlóan rossz úthálózatú megyével összefogva kezdeményezzük az alsórendű utak fejlesztését a kormányzatnál. Bízunk a sikerben.
