Tizedik alkalommal láthatta az orosházi közönség, mennyire igaz a szólás, amely szerint nem esik messze az alma a fájától. Ezúttal a Bánfi család mutatkozott be a beszélgetős műsor keretében.
A művelődési központban Dénes Katalin és Deák György közös ötletéből nőtt ki a beszélgetős műsor, amely mögé immár több támogató is felsorakozott. Egész estés programot kínálnak az érdeklődőknek, akik ezúttal is szép számmal voltak a Szokolay Sándor teremben, november 6-án.
Bánfi Antalt sokan mint kőfaragót ismerik, mások, mint az elektronika ezermesterét, megint mások zenészként, sokan táncosként. Továbbá férj, apa, nagyapa.
A mostani főszereplők Bánfi Antal és családjának tagjai voltak, akik nem csak Orosházán, de országosan, sőt a világ számos szegletében letették névjegyüket. Az est során a hagyományos családmodellre láttunk egy példát, amelynek tagjai látszólag egymástól távol eső területeken mozognak, alkotnak, tevékenykednek. Az Aradi utcai házban többször is háromgenerációs családmodellben éltek Bánfi Antal szüleinek letelepedése után.
Megismertük a „fa” almáit: a két fiút, Attilát és Gábort, valamint a középső testvért, Viktóriát. Többszöri motívum volt az est során, hogy bár világot jártak, láttak, vagy egy ideig külföldön éltek, életük pályája vissza-visszatért Orosházára. Erős a kötődésük a városhoz, a családhoz. Megismertük az unokákat is. Érdekes életpályák, képességek villantak fel a történetekben.
Az est hangulata a mesélős családi estekét idézte, amikor a gyerekek játszanak, a felnőttek beszélgetnek, képeket néznek a családról, múltbeli eseményekről. Személyes hangvételű történeteket ismertünk meg, valóban különleges helyszínekről, olyan emberektől, akik boldogulnak az életben. Az erőt ehhez pedig a családból merítik.
Például olyan felismerésekkel, minthogy
„el nem tudtam képzelni, hogy a fővárosban éljek”, vagy „amikor a fiam arab dalokat énekelt és fordítva lapozta a könyvet, elhatároztam, hogy hazajövök”, netán: „én többet akartam, mint ami itt van, és emiatt tovább léptem”, vagy „édesapám támogatott abban, ami neki nem adatott meg”.
Visszatérve a „fa” történetére: vendégül látták az egykori (Zsoldos Ildikó) és jelenlegi táncos párját, Belagh Máriát, akivel be is mutatták tudományukat.
A páros a Papiron Szeged Versenytáncklub Egyesület versenyzői. Mindketten Orosházán kezdték táncos pályafutásukat, a Zsoldosné Hering Magda által vezetett Ezüst Sirály Táncklubban, még a ’60-as évek közepén. 37 év kihagyás után kezdtek újra táncolni, évekig versenyeztek korcsoportjuk egyedüli magyar versenyzőjeként. Több hazai és nemzetközi versenyen vettek már részt, 2015-ben korcsoportjuk Kelet-Magyarországi bajnokai és az Országos Versenytánc bajnokság ezüstérmesei. Sokszínűségét mutatta, hogy előkerült egy felvétel a zenész múltból, egy festmény, amit ajándékba adott, de a saját fia visszakapta.
Az apró érdekességeket nem sorolom, aki szeretné, nézze meg a teljes műsort
A jubiláló műsor úgy tűnik beérett, érdeklődés van iránta, fejlődés körülötte, köszönhetően nemcsak Deák György házigazdának, de minden segítőjének is.
– Szándékaink szerint ez egy családbarát, értékteremtő műsor marad a jövőben is, meg szeretnénk kímélni a bulvárosodástól – mondja Deák György.
Az Alma a Fájától műsor korábbi részeit itt lehet megtalálni.
