Kapkodva, sok hibával játszott az orosházi csapat, de a végén maga alá gyűrte a Balassagyarmat csapatát.
OFKSE – Balassagyarmat Kábel SE 32 -28 (16-13)
Vezette: Horváth Zoltán – Simó András
NB I/B-s férfi bajnoki kézilabda mérkőzés, Orosháza, Eötvös-csarnok
Orosháza: Herjeczki – Kovács A, Berta 3, Kardos, DUNKL 6, Kósa 2, BALDA 12. csere: SZIKORA A (kapus), Raffai 2, Bajusz 1, Gazsó 1, KOTORMÁN 3, Ambrus 2, Országh.
Edző: Füzesi Ferenc.
A Balassagyarmat legjobb dobói: Kovácsovics 6, ill. Szabó és Szlaukó 5-5 góllal.
Kiállítások: 18, ill. 10 perc
A mérkőzés előtt a vendég gyarmatiak ugyan csak a tabella 12. helyén szerénykedtek 2 ponttal, de aki figyelemmel kísérte a két csapat összecsapásait az elmúlt években, az tudhatta előre, hogy izgalmas, küzdelmes, ki-ki meccs várható.
Mindkét gárda nyílt sisakkal, teljes gőzzel vetette magát a küzdelembe. Az orosháziak a sokat alkalmazott 3-2-1-es nyitott védekezéssel kezdtek. Keményen, sok lábmunkával védekeztek, ami nem nagyon ízlett a vendég támadóknak. Sajnos a másik oldalon bevetett 5-1-es, zavaró védelem ugyanúgy feladta a leckét a mi támadóinknak, ezért sok volt a pontatlanság mindkét oldalon.
A 4. percben még csak 1-1-et mutatott az eredményjelző. A mérkőzés irányítását ugyan a hazai csapat tartotta a kezében, de a 25. percig nem tudott egy gólnál nagyobb különbséget kiharcolni a nagyon lelkesen és buldog szívóssággal küzdő balassagyarmatiakkal szemben. (20. perc 10-10) A félidő végére aztán sikerült hármat közé tenni és így az orosháziak mehettek nyugodtabban szünetre.
A második játékrészben, ahelyett, hogy megtört volna a vendég ellenállás, minden úgy folytatódott, ahogy az első félidő nagy részében: egy hallatlan akarással és lelkesen játszó Gyarmat és ugyancsak nagyon akaró, de sokat hibázó Orosháza küzdött a pályán. A fordulás utáni negyedórában a háromgólos fór egy ideig tartotta magát, de a félidő közepére egyre csökkent (45. perc 24-23).
A játékvezetők is ekkor gondolták úgy, hogy nem tűrik tovább a durvaságokat és elkezdték „kiszórni” a renitenseket. A 45. percre datálható az OFKSE első kettős emberhátránya (volt másik is). Lélektanilag sokat jelentett, hogy a fiúknak sikerült ezt kivédekezni. A folytatásban még sokszor emelték a sípmesterek két ujjukat a magasba, jelezvén, hogy egy-egy játékos két perces pihenőt kap jóvoltukból. Volt, hogy öt vendég támadóval szemben mindössze három hazai védő állta a sarat. Szerencsére a gyarmatiak akarása sok esetben háttérbe szorította az okos játékot – vagy mi védekeztünk jól – mindenesetre a sok ember előnyös helyzetből nem tudtak tőkét (vagyis egyenlítést) kovácsolni.
Az orosházi támadóalakzatba nagyszerűen nyúlt bele Füzesi mester. Támadásban a két rutinos róka – Kotormán és Ambrus – beállítása remek húzás volt. Kotormán Attila megmutatta az orosházi publikumnak, hogy nem volt véletlen az a sok válogatottság. Lőtt három gólt (egyet emberhátrányos szituációban) és pazar labdákkal hozta helyzetbe társait. Ambrus „Dodi” is hátrányból talált be és mutatta meg, hogy jó az öreg a háznál. Az utolsó percekre aztán elfogyott a vendégek puskapora és kialakult az összességében megérdemeltnek mondható négygólos hazai siker.
Füzesi Ferenc: – Nem vagyok megelégedve a társasággal. Múlt héten Dorozsmán úgy játszottak, mint az álom, most viszont mentálisan nem hangolódtak rá a hazai meccsre és ez rengeteg rossz megoldást és kapkodást szült.
