Tíz év után újabb szép történetet írhatnak együtt, a csapat és a játékos.
Két új játékossal erősített az OMTK-ULE labdarúgó csapata. Juhász Jónás és Ondrejó Tamás is Hódmezővásárhelyről érkezett Orosházára. Mindkét labdarúgót megkérdeztük céljairól, terveiről. A bemutatkozást Ondrejó Tamással folytatjuk.
Mik az első orosházi tapasztalataid?
– A közeget nagyjából ismertem, a környezet is nagyon kulturált, sokat fejlődött az infrastruktúra. Csak most kezdtük el a közös munkát, sok információra van még szükségem, mindenesetre a középpályán számítanak rám. Szeretném a tapasztalatommal és játéktudásommal segíteni a csapatot, valamint a sérüléseket elkerülni.
Harminckét évesen ezt tekinthetjük levezetésnek vagy vannak még komolyabb céljaid?
– Igyekeztem odafigyelni az életvitelemre már fiatalon, remélem ez a plusz az egészséget tekintve a következő években megtérül, így vannak még céljaim.
Mire lehet jó a csapat tavasszal?
– Ezt nehéz megmondanom egyelőre, vannak hibák, de szembetűnő erősségek is. A Gyulának jókora az előnye, de nekünk magunkkal kell foglalkoznunk.
Ondrejó Tamás Tótkomlóson ismerkedett meg a futball alapjaival. Elmondása szerint sokat tanult Bordás Sándortól, Papp Lajostól, Lóczi Istvántól. A 2012/2013. szezonban az Orosháza FC labdarúgójaként futballozott. A csapat az NB II Keleti csoportjában a 10. helyen végzett.
Mire és kikre emlékszel ezekből az időkből?
– Nagy ugrás volt számomra az NB II, az edzések intenzitása, mennyisége és minősége is kihívást jelentett. Gyakran naponta buszoztam vagy vonatoztam Szegedről oda-vissza, de ez sem zavart. Sokat dolgoztam, hogy megfeleljek az elvárásoknak, emellett Major László edző is bízott bennem. Segítettek a csapattársak is, többek között Futaki Krisztián vagy Szabó Norbi az idősebbek közül, akik példát mutattak több szempontból is. A fiatalabbakkal pedig sokat beszélgettünk, néhányukkal a mai napig tartjuk a kapcsolatot.
Melyik meccsre emlékszel legszívesebben?
– Emlékezetes marad egy Orosháza-Vasas mérkőzés. Tóth Dani mesterhármasával 4-1-re vertük a nagy múltú angyalföldi klubot. A bajnokság vége felé találkoztunk, végül ők 2. helyezést értek el, de itt nem volt esélyük. Sokan jöttek ki drukkolni nekünk, szép emlék maradt a mai napig. Csak halkan jegyzem meg, hogy abban a Vasasban a cserepadon ült egy bizonyos Ádám Martin nevű labdarúgó. Emellett a Békéscsabai Előre elleni derbik is különlegesek voltak, már csak a presztízs miatt is.
Ezután jöttek a szegedi évek.
– Az egyetem miatt helyben kellett maradnom, szerencsére lehetőségem is akadt. Kezdetben az UTC-nél játszottam, ahol a futsal NB I volt a fő évekig, mellette nagypályán hamar leigazolt a Tisza Volán, ami később SZEOL SC lett. Itt javarészt az NB III-ban és NB II-ben szerepeltem, szép éveket töltöttem és remek embereket ismertem meg.
Egy rövid időre Gyöngyösre kerültél. Hogy kerültél a Mátra aljára?
– 2019 nyarán megszűnt a SZEOL SC felnőtt csapata, úgy gondoltam, hogy kipróbálom kicsit távolabb is a sportolói életet, mivel ott egy ígéretesnek tűnő projekt indult, csatlakoztam. Volt is benne fantázia, de sajnos hamar gondok adódtak a klubnál, így nem lett hosszú a távollét.
2021-ben igazolt le a Hódmezővásárhelyi FC. Csapatkapitányként volt két remek szezonod a harmadik vonalban.
– Jött a vásárhelyi lehetőség, szimpatikusak voltak az edzők és a vezetők is, így elkezdtük a közös munkát. Kezdetben stabil középcsapatot szerettek volna, tavalyra pedig már apróságokon múlott, hogy nem sikerült megnyerni az NB III-as ligát. A csapatnál megváltoztak a körülmények, öten távoztunk. Remélem, hogy Orosházán új impulzusok érnek!
Ondrejó Tamás tudatosan készül a civil életre. Szegeden, a pedagóguskaron diplomázott. Évek óta zenét tanít a tótkomlósi zeneiskolában. A történelem volt a másik szakja, melyből jelenleg a Bölcsésztudományi Karon a mesterdiplomáját készíti.
