Kerekes Gábor autodidakta módon sajátította el a hangrögzítés alapjait, majd később egyetemi szinten folytatott tanulmányokat. A tavalyi évben többek között egy nagyjátékfilm hangzásáért volt felelős. A kezdetekről és jövőbeli terveiről kérdeztük.
Egy orosházi kisszobában, baráti körben rögzítette első rapzenéit Kerekes Gábor. Hamar rájött, hogy a zenekészítésnél jobban foglalkoztatják a hangrögzítés rejtelmei, ezért tanulmányait ez irányban folytatta. Békéscsabán, a színháztechnikusi képzést végezte el a Békéscsabai Jókai Színház Hang- és Fénytár vezetője, Kohári Imre iránymutatása mellett. A szakma iránti elköteleződést tőle tapasztalta és tanulta meg.
– A „hangász” munkának a kreatív oldala tetszik és ez számomra a filmhangkészítésben összpontosul leginkább. Egy hangmester alkotótárs is lehet, és azt hiszem, ezért szerettem meg nagyon a filmkészítést. Egyszer a kezembe került egy doktori disszertáció anyaga, ami a kreatív filmhangkészítésről szólt. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen született az az írás. Ekkor hallottam először az egyetemről és azt éreztem, hogy ez az a hely, ahol az országban egyedülálló lehetőség van az ilyen jellegű tanulmányok folytatására. Ekkor már Budapesten éltem és elkezdtem kisebb forgatásokon dolgozni a színházi munkám mellett. Akkoriban kezdtem el építeni az azóta is üzemelő hangstúdiómat, majd felvételiztem és első körben felvételt nyertem a „Színmű” hangmester szakára – fejtette ki.
Az utómunkában teljesedett ki
Megtudtuk, a filmhangkészítésnek két nagy ágazata van. Az egyik a helyszíni, forgatás közbeni hangrögzítés, a másik pedig az utómunka. Gábor az összevágott filmek, sorozatok végleges hangjának elkészítését szereti leginkább.
– Tavaly, 2023-ban dolgozhattam életem első nagyjátékfilmjén. (Elfogy a levegő címmel mutatták be. Az előzetes ide kattintva nézhető meg – a szerk.) Ez remek lehetőség volt – bár mindig találok hibát a munkáimban –, nagyon örülök, hogy részese voltam, voltunk. Kiemelném, hogy sosem egy ember készíti el a filmek hangját. Hazai viszonylatban is minimum 3-4-5 ember dolgozik az utómunkán, de a tengerentúlon nem ritka ezeknek a számoknak a tízszerese sem. A későbbiekben nemzetközi projektekben szeretnék részt venni és vinném magammal a csapatomat. Fontos számomra, hogy olyan kollégákkal vegyünk részt egy-egy projektben, akikkel már félszavakból is értjük egymást – vázolta a terveket.
Az orosházi hangmester végezetül kitért rá, hazánkban sok tehetséges, lehetőségre váró filmes alkotó van. Rájuk büszkék lehetünk, előremutató a szakma fejlődése.
