Az orosházi és környéki bűneseteket eleveníti fel – egészen 1882-től 1910-ig – Balogh Örse 2006-ban kiadott kötete. A Hétköznapok fekete históriája című gyűjteményben az egykori Orosházi Újságban megjelent gyilkosságokat, öngyilkosságokat, illetve különös eseteket szedték össze, meghagyva azok korabeli nyelvezetét is. A könyv szerkesztésében Balogh Örse férje, Verasztó Antal helytörténész segédkezett.
„Olyan válogatás ez, amely levéltári anyagokra, és korabeli sajtóforrásokra támaszkodik. […] Minden emberlakta helynek és kornak, voltak és vannak sajnálatos kísérőjelenségei, amelyek történésük idején megrázzák az olvasóközönséget.” – szól a Verasztó Antal által fogalmazott bevezető a Hétköznapok fekete históriája kötetének elején. A szerző és férje az olyan bűneseteket igyekeztek összegyűjteni, melyek Orosházán és a hozzátartozó tanyavilágban történtek, és amelyről Orosháza napilapja, az Orosházi Újság is beszámolt. Mindezzel Balogh Örse célja az volt, hogy bepillantást nyújtson a régmúlt tragikus eseményibe. Az első cikk rögtön így szólt:
„Tóth Lajos 22 éves volt asztalos mester, ki testvérét Tóth Bálintot az 1881. év augusztus 3-án dulakodás közben, az Orosháza 519. számú lakházuknál több helyen megszurkálta egy asztalos vésővel, minek következtében, az meg is halt. A legfőbb ítélőszéken mint harmadbíróságon nem megfellebezhető ítélet született, és jogerőre emelkedett. Emberölés miatt 3 év börtönre, s ezen felül 5 év hivatalvesztésre, az okozott költségek megtérítésére ítéltetett.”
Az első egykori eset után rengeteg gyermekgyilkosság és családon belüli erőszak leírása következik, melyeket a helyi sajtó már-már túlságosan is részleteibe menően fogalmazott meg. Találkozhatunk azonban érdekes – de korántsem olyan morbid – korabeli nyelvezettel is.
„Szarvason, egy Martinek Dániel nevű suszter, dikicsével annyira össze szurkálta Huszár János ácsot, hogy ennek életéhez nincs remény.”
„Gádoroson, Szabó Sándor és Kovács János ellenséges viszonyban éltek egymás mellett fekvő tanyájukon. A napokban ismét összeszólalkoztak, miközben Kovács úgy vágta fejbe egy ásóval Szabót, hogy annak feje ketté esett […]”
A korabeli újságcikkek szerint az öngyilkosságok oka lehetett elmezavarodás, visszás családi élet, életuntság, búskomorság, gyógyíthatatlan betegség, de akár erős lábfájás is.
„Szita Mihály földmíves, pénteken éjjel Görbe utcai lakása udvarán lévő eperfára fölakasztotta magát. Tettének oka: makacs lábfájása volt.”
A legtöbb esetben egyébként gyufaoldatot ittak, felakasztották magukat, vagy revolverrel követtek el öngyilkosságot. A könyv harmadik fejezetében a különös eseteket tárgyalja Balogh Örse, amelyek nagy része nem köthető gyilkossághoz, de öngyilkossághoz sem, vagy éppen furcsa módon mindkettő szerepel az eset történetében.
„Két liter pálinkát ivott meg fogadásból Balázs Mihály 23 éves legény. Egyszerre fél-fél litert ivott meg. A fogadást megnyerte, de az életét elvesztette.” – szól az 1891-es hír, de 1909-ben is egy érdekes esetről tudósított a napilap.
„Szelistye községben szörnyű halállal pusztult el Avram Nuc pásztorember. Az öreg pásztor régóta betegeskedett, és egyik reggel azt vették észre a házbeliek, hogy az öreg pásztor megszűnt élni. Ravatalra tették, kiterítették és az történt, hogy a halott egyszer csak felült a ravatalon és enni kért. A házbeliek azonban annyire megrémültek, hogy mindnyájan kifutottak. Az öreg Nuc ekkor maga akart föltápászkodni, azonban oly szerencsétlenül mozgott, hogy fölborította a gyertyákat s az így támadt tűzben porrá égett.”
A kötetben rengeteg érdekes esetről lehet olvasni napokra, évekre bontva. A Hétköznapok fekete históriáját azonban már nem olyan egyszerű fellelni, a 2006-ban kiadott kötetet leginkább már csak antikváriumokban találhatjuk meg.
