Harminc állat – lovak, kecskék, kutyák és egy kenguru. Mindannyian megfelelő körülmények között élnek Hegedűs Titanillánál és családjánál. Az Állatok Világnapja alkalmából kérdeztük az orosházi állattartót, mit adnak neki a ház körül élő kedvencek, hogyan került hozzájuk egy kenguru, és melyek a legfontosabb dolgok, amire figyelnünk kell, ha állatot szeretnénk tartani otthon.
Már több mint kilencven éve – 1931 óta – igyekszik felhívni a figyelmet az Állatok Világnapja a körülöttünk élő állatvilág fontosságára. Október 4-én az emberek és állatok közötti kapcsolatot, az általuk kapott boldogságot és barátságot ünnepeljük. Hegedűs Titanilla és családja harminc állatot tart otthon. Első kedvencét – egy pónit – nyolc évesen kapta születésnapi ajándékként.
– Már azelőtt is jártam a pónihoz, mielőtt születésnapomra megkaptam. Kiderült, nyolc évesen azonban rossz választás egy fiatal csikó, nehéz volt bánni vele. Körülbelül tíz-tizenkét éves voltam, amikor kölcsönös kapcsolatot alakítottunk ki. Sok mindent tanultunk egymástól, én trükköket, ő pedig felelősségteljes szemléletet adott. Ha valamit nem jól csináltam, azt tudatta velem, tulajdonképpen neki köszönhetem azt is, hogy elindítottam a lovas szakmám – mesélte Titanilla.
A póni, Tündér ma már húsz éves, és azóta is mindenben mellette áll. Lovaik mellett kecskéket és kutyákat is tartanak. A családhoz tartozó keverék, tacskó és vizsla közül utóbbit egy tenyésztőtől mentették, ahol a többi kutya bántotta őt. A kutya eleinte rettentően félt, amikor hozzájuk került, de mára a bizalmába fogadta a család minden tagját.
– Az életkörülmények biztosítása, a törődés nagyon fontos. Rengetegen vesznek csak azért állatot, mert megtehetik, de aztán nem foglalkoznak kellőképpen vele. Lovakat is többször mentettük már, amikor a tulajdonosok nem biztosították a megfelelő körülményeket, nem néztek rá, emiatt pedig az állat viselkedészavaros lett, ráfogták, hogy kezelhetetlen, és le akarták adni a vágóhídra – mesélte Titanilla. – Nagyon sokan fogadnak be, vesznek tudatlanul állatot, pedig ők teljes mértékben ránk vannak utalva. Hogyha érzik a szeretet, akkor rengeteget adnak vissza az embernek – tette hozzá.
Mielőtt befogadták volna Bogyót, a kengurut Titanilla édesanyja az állatkertben érdeklődött hogyan lehet háznál egy ilyen állatot tartani. Különleges engedélyre nem volt szükség, de mint minden állatnál a megfelelő hely és odafigyelés Bogyó esetében is fontos.
– Igaz, őt nem lehet ölelgetni, de így is kommunikál az emberrel. A müzliszeletet például nagyon szereti, és elveszi a kezünkből, miután jelzi, hogy kér. Nyáron kint tartjuk, olyankor szőlőt és hűtött dinnyét kap, valamint szereti a lábát lógatni a medencéjébe. Mivel a hideget azonban nem bírja, így télen egy padlófűtéssel ellátott beállóban tartjuk – mondta az állattartó.
Mivel a Gepárd Lovasklub berkein belül gyerekekkel is foglalkoznak, Titanilla elmondta, azok a fiatalok, akik az állatok közelébe kerülnek sokkal fegyelmezettebbek, felelősségteljesebbek, hiszen amellett, hogy nagyon sokat adhatunk egy állatnak, ők is rengeteg mindent tanítanak meg nekünk az életük során.
Fotók: Hegedűs Titanilla gyűjteménye
