Legjobb a legjobbak között! Korosztályát tekintve az egész országban nincs olyan versenyző, aki 1500 és 800 méter gyorson fel tudná venni vele a kesztyűt! Dávid Olivér nevével többször találkozhattak már az OrosCafé olvasói, a fiatal orosházi úszó sikereiről rendszeresen beszámolunk hírportálunkon. Mai írásunkban viszont nem a számok és az eredmények állnak majd a középpontban, hanem azok a „rejtelmes erők”, amelyek hozzájárulnak a tizenkét éves fiú elképesztő teljesítményéhez.
Az Orosháza Úszó Egyesület több mint kilencvenéves fennállása alatt nem volt senki, aki megközelítette volna Olivér eredményeit. Tavaly a Cápa Országos Bajnokságon két versenyszámban, a 800 és az 1500 méter gyorson is korosztályának magyar bajnoka lett, idén pedig talán még ennél is nehezebb feladatot teljesített, ugyanis mindkét távon sikerrel megvédte bajnoki címeit. Szerettük volna megtudni, milyen tényezők állhatnak a lenyűgöző a teljesítmény hátterében. A válaszért Olivérhez és edzőjéhez, Schmidt Jenőhöz, valamint édesapjához, Dávid Róberthez fordultunk.
– Olivér egyszerre dolgozik szívből, lélekből és fejből – kezdi édesapja. – Kivételes versenyfókusszal rendelkezik, olyan ő, aki az éles helyzetekben képes a legtöbbet kihozni magából. Rendkívül kiegyensúlyozott személyiség, aki tiszteli a versenyzőtársait, és egyaránt képes helyén kezelni a győzelmet és a vereséget. Rettenetesen elszánt. Idén, az OB előtt két hónap alatt képes volt 37 másodpercet javítania 1500 méteres gyorson. Ehhez a megfelelő felkészülés mellett szükség volt az elképesztő akaraterejére is.
Olivér azt mondja, mindez elképzelhetetlen lenne biztonságos, szerető családi háttér nélkül. A szülei minden lépését támogatják. Élvezi a szabadságot, amit tőlük kap, számára jóleső érzés, hogy bíznak benne. Azt mondja, a fontos, felelősségteljes döntéseket is ő hozza meg, ezt így érzi helyesnek, hisz lényegében az ő életéről van szó.
Az úszás mellett külön nyelv- és gitárórákra is szívesen jár, (édesapja elárulta, alig tudták lebeszélni arról, hogy az angol és német mellett a spanyolba is belefogjon). Szülei úgy vélik, Olivér rendkívül jól képes beosztani a szabadidejét, így mindig jut ideje egy kis társasozásra vagy közös Xboxozásra is.
– Mindet szeretem, egyiket sem szeretném elengedni. A tanulás áll az első helyen, most kezdtem a hatodik osztályt kisgimisként a Táncsicsban, szeretném, ha idén is olyan jó lenne a bizonyítványom, mint tavaly. Előző évben a rajz kivételével mindenből ötös lettem, sajnos a kézügyességemet nem apától örököltem. Ha nagy leszek, informatikus leszek, és persze családapa. Olyan szülő, aki hagyja a gyerekeinek, hogy a saját útjukat járják. Nem fogom erőltetni az úszást, ha szeretnék, kipróbálják, ha nem, nem. Olyan szabadságot szeretnék majd adni a gyerekeimnek, mint amit én is kaptam.
Olivér életében jelenleg létszükséglet az úszás. A nyár végi kéthetes szünet után már nagyon várta, hogy újból edzhessen. Iskolaidőben heti négyszer, a nyári versenyszezonban heti tizenegy alkalommal csobban. De van az egyesületben olyan gyermek, aki még ennél is sokkal többet vállal. Számára már az Olimpia a cél. Olivér nem tervez előre. Jól érzi magát az OÚE köreiben, szereti a csapatot, szoros barátságot ápol társaival. Jelenleg a Nagy Sándor Emlékversenyre készül. Imád hazai pályán versenyezni, a legjobban azt a rituálét várja, amikor nap végén pólóstul ugranak a vízbe.
A tizenkét éves fiú reálisan látja teljesítményét, esélyeit. Jövőre is indul az OB-n, de tudja, kortársai is sokat fejlődnek még addig, úgyhogy az ezüst- vagy a bronzéremmel is elégedett lesz. Mindent megtesz majd, hogy a legjobbat nyújtsa, ebben mellette áll edzője, Schmidt Jenő is.
Olivér szerint edzőjének hatalmas szerepe van eddigi sikereiben. Remek mesternek tartja, nála az edzések folyamatos odafigyelés mellett, fegyelmezetten zajlanak. Minden apró hibát kijavít, és – mint mondta – az is nagyon fontos a gyerekek számára, hogy siker esetén „Jenő bácsi nagyon tud dicsérni.”
Jelenleg még Gyopárosan, hamarosan viszont már Nagyszénáson zajlanak az edzések. Schmidt Jenő úgy véli, rendkívül motiváltnak kell lennie a gyerekeknek ahhoz, hogy felvállalják ezt az edzésmunkát. Hozzátette, az OÚE tagjai sorra bizonyítják, ilyen körülmények között is képesek az eredményes szereplésre. Más egyesületek tagjai egész évben azonos levegő- és vízhőmérsékleten végzik az edzésmunkát. Nekik ez még nem adatott meg. Ettől függetlenül Bogár Viktória is fantasztikus eredményeket hoz, a Cápa Országos Bajnokságon legutóbb bronzérmet szerzett. Antal András korábban az OB-n hetedik, Schmidt Beáta pedig a harmadik lett. Bár nem az OÚE színeiben versenyzett, de az egyesület nevelése volt Széll Friderika magyar bajnok, valamint az Amerikában úszóösztöndíjjal végzett Mór Baranyai Erika is, aki később szintén országos első lett.
– Hatalmas öröm, amit Olivér véghez visz. A tehetség csupán egy tényező, ha mellette nincs meg a szorgalom, akkor az eredményesség sem jön el – fogalmazott az edző. – Nem mindenki tudja kihozni azt magából, ami a felkészültsége alapján várható lenne. Ő viszont igen. Ha versenyez, még a maximumnál is többet teljesít.
Nem kis áldozat ez az ingázás a szülők részéről, tavaly még nehezebb volt a helyzetük, hisz akkor a téli időszakban Hódmezővásárhelyen folytak az edzések. Az édesapa elmondta, felváltva egyeztettek a munkahelyükön a feleségével, és gyakran a nagypapa is besegített a fuvarozásban. Olivér pedig javarészt az autóban tanult az óráira, hisz az utazás rengeteg időt elvett a szabadidejéből. Dávid Róbert mégis azt mondja, szülőként eddigi élete legmeghatározóbb élményei közé tartoznak Olivér sikerei. Nem konkrétan az, hogy fia az elmúlt egy évben öt országos bajnoki címet, és mellette négy második helyet szerzett, hanem az, hogy testközelből láthatta, Olivér hogyan szárnyalja túl az edző elvárásait, és lépi át, majd dönti le a saját maga által felállított korlátokat.
Fotók: Horváth Bence
