Két napközis néptánc tábort is szervezett idén a Harangos Néptáncegyüttes Orosházán. A 6 és 8 év közötti gyerekeket július 31-e és augusztus 4-e között Nagy László és Aranyos Dóra néptáncoktatók várták a Petőfi Művelődési Központ Zomba termében.
– Tavaly szerveztük meg az első néptánc táborukat az ovis és kisiskolás korosztály számára, akkor is voltak érdeklődők, de most megdupláztuk a létszámot – mesélte Nagy László. – Igyekeztünk maximálisan igazodni a korosztály igényeihez, értem ezt a feladatok és játékok összeállítására és a pihenőidők meghatározására is. Beiktattuk például a napirendbe a délutáni alvásidőt, ez jó ötlet volt, szinte mindannyian éltek a lehetőséggel. Javarészt középsős ovisok és elsősök jelentkeztek a táborunkba, többségük életének már korábban is része volt a néptánc. Vannak, akik év közben hozzám és kolléganőmhöz, Aranyos Dórához járnak foglalkozásra a Móricz óvodába, mások már most, ilyen fiatalon tagjai a néptáncegyüttesünknek, és olyanok is akadnak, akik a református iskolában Móricz Bence, az együttesünk művészeti vezetője kezei alatt tanulnak.
Az ötnapos napközis tábor nemcsak a néptáncról, hanem a népi kultúra, illetve a népi játékok megismeréséről is szólt. A gyerekek emellett sokat mondókáztak, kézműveskedtek, valamint bepillantást nyerhettek abba, hogyan éltek felmenőink. Ottjártunkkor megcsodálhatták a magyar népviselet legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült fajtáját, a sárközit, a játékos feladatok közben megtanulhatták annak részeit is. Egy élő embert öltöztettek fel lépésről lépésre a gyönyörű ruhadarabokkal, kiegészítőkkel, helyére került a rokolya, a kötény, a selyemszalag és a pántlika. A táborozók azt is megtudhatták, milyen célt szolgáltak az egyes darabot, és hogy mit jelképezett rajtuk a szín és a minta.
– Mindennap nagy hangsúlyt kap a mozgás, azonban a gyerekek életkorából fakadóan még nem koreográfiákat tanítunk nekik, helyette a ritmusérzéküket, a mozgáskoordinációjukat és az egyensúlyukat fejlesztjük – folytatta a néptánctanár. – Közben sokat énekelünk, játszunk, így fejlesztjük a kommunikációs és szociális készségeiket, hogy együttműködők, nyíltak és magabiztosak legyenek. Mindeközben a népdaloknak köszönhetően közelebb kerülnek kulturális örökségeinkhez, hagyományainkhoz, melyek megőrzése fontos feladat az együttesünk számára.
A foglalkozásokat látva bizonyossá vált, a két oktató nagyon jól ért ehhez a korosztályhoz. A gyerekek olyan feladatokat kaptak, amelyek teljesítése sikerélményt nyújtott a számukra. Mindennapjaik része volt a móka és a kacagás, mert azt, ahogy a jól végzett munka jutalmaként Laci bácsi megpörgette őket a levegőben, nem lehetett nevetés nélkül kibírni.
Fotók: Somogyi Martin
