Anya csak egy van…tartja a mondás, de azért valljuk be, az apák is pótolhatatlanok. Világszerte több mint száz éve ünneplik június harmadik vasárnapján az apák napját.
Az ünnep megalapításának kezdeményezője, Sonora Smart Dodd édesapja, William Jackson Smart iránti tiszteletből szorgalmazta a világnap alapítását. Sonorát és testvéreit édesanyjuk halála után apjuk egyedülálló szülőként nevelte fel, a lány úgy érezte, ha az anyáknak jár egy ünnepnap, akkor az apák is megérdemlik azt. Írásunk főszereplője és William között több hasonlóság is fellelhető, ő is elveszítette feleségét, ő is egyedül neveli gyermekeit, és a lányával neki is olyannyira szoros a kapcsolata, hogy ha még nem létezne ez az ünnep, akkor az iránta érzett szeretetből talán az ő lánya is elgondolkozna a megalapításán.
A te életedben fontosak a megállók, az ünnepek, amikor hálát adhatunk és szavakba önthetjük a szeretetünket? Ti tartjátok az apák napját?
– Ha jó a viszony közted és a gyermekeid között, akkor nem egy napon kapsz szeretetet és figyelmességet tőlük. Nekem az apák napja egy kicsit olyan, mint a Valentin-nap, még szokom, nem ebben szocializálódtam. Egyébként sem vagyok a külsőségek híve, de azért természetesen jól esik, ha eszükbe jut ez a nap, és kapok egy ölelést.
Azt mesélted, nagyon szoros közted és a gyerekeid között a kapcsolat. Mint a legtöbb férfi, a fegyelmezés tekintetében te is laza apuka vagy?
– Lazának tartom magam, bár ha a gyerekeimet kérdeznéd, nem biztos, hogy ezt mondanák rólam. Van néhány dolog, amit nagyon betartatok, ilyen a tisztelet, szeretném, ha a gyerekeim jól neveltek lennének, egymással és a társaikkal szépen beszélnének. Ebben következetes és szigorú vagyok, de azért megvan a maguk szabadság is. Normál kereteken belül – azaz ha közben nem bombázzák szét a házat –, azt játszhatnak, amihez épp kedvük van. Szerintem, ha gyereknevelésről van szó, nem szabad túl sokat aggódnunk, vagy túl gyakran elemeznünk magunkat, mert tökéletes szülők úgysem lehetünk. Sok mindent ösztönből csinálok, de azért nagyon sokat tanultam Vekerdy Tamás gyermekpszichológus könyveiből. Ő nagyban formálta a gondolkodásomat.
Van egy lányod. Mi a helyzet a csajos dolgokkal? Leülsz vele babázni? Tudsz hajat fonni?
– Igen, be tudom fonni a haját, és ha igényli, leülök vele babázni is, bár ahogy nő, ez már egyre ritkább. De én korábban is nagyon sokat játszottam velük, amikor még négyen voltunk, akkor is meló után egyből hazafelé vezetett az utam. Minden szabadidőmet velük töltöm, ott vagyok köztük, amikor csak tehetem.
Félsz attól, hogy mivel a női oldalt nem tudod megadni, valami hiányzik a gyermekeid életéből?
– Tisztában vagyok azzal, hogy az édesanyjukat nem tudom pótolni, de azért ami tőlem telik, azt megteszem. Pasi vagyok, gyakorlatias, de próbálom az érzelmi oldalt is megadni a gyerekeimnek. Megvan otthon a csikicsata meg a birkózás, de ugyanúgy megkapják az ölelést és a bújást is. Kevés a női energia körülöttük, ez biztos, a család női tagjai, a nagymamák persze jönnek és segítenek, ha szükség van rájuk, de nem ez a jellemző. Mi inkább hármasban éljük a hétköznapokat. Szeretünk otthon lenni, csak mi.
Hogyan oldjátok meg az óvodai és iskolai anyák napját, hogy a gyerekeknek is jó legyen?
– Úgy, hogy ott vagyok és ott is szeretnék lenni a gyermekeim minden anyák napi ünnepségén, most is elmentem az oviba és a suliba is. Együtt ültem a harminc anyukával, ott ütötte meg igazán a fülem, mennyi ismert dal és vers szól az anya-gyermek kapcsolatról, viszont szinte nincs is olyan, amely az apa-gyermek közötti szeretetet mutatná be. Valószínű, nehéz hallani ezeket a gyermekeimnek, azért is vagyok ott, hogy érezzék, ők semmivel sem kevesebbek a többieknél. Számomra meglepő volt hallani az egyik ünnepségen, hogy „erős vár”-ként jellemeztek, hisz én magamat egyáltalán nem így látom. Talán furcsa, de pasi létemre inkább érzelmes alkat vagyok. Nem vagyok hős sem, csak megpróbálom kihozni a kapott helyzetből a legjobbat. Vannak nehéz órák, napok, ez tény, nem is tabutéma nálunk a múlt, de alapvetően előre tekintünk.
A kiemelt kép és a fotók illusztrációk, forrásuk pixabay.com
