A bajnoki évet jó eredménnyel záró Orosházi NKC egyik erőssége, de mellette már az utánpótlással is dolgozik Gara Dorina. A kitűnő kézilabdázó a hét végén lezajlott OrosCup versenysorozaton is ott volt a tanítványokkal. Ezúttal ő a hét sportolója.
A negyedik orosházi szezonját kezdő Dorina Debrecenben született 2000-ben. Berettyóújfalun járt általánosba, ott ismerkedett meg a sport alapjaival. Egy kézilabda táborban figyelt fel rá Róth Kálmán és Győrbe, az ETO csapatába invitálta. Győrben végezte a középiskolát és játszott az ETO korosztályos csapataiban. Középiskola után az NBI/B-s Dorog felnőtt csapatában folytatta a kézilabdát. Itt figyeltek fel tehetségére az ONKC vezetői és hívták el az orosházi csapatba.
– 2020 nyarán érkeztem Orosházára. Ezt a döntést a mai napig nagyon jónak tartom, egy igazi jó kis csapat egy jó kis közösség fogadott be itt. A napokban írtam alá a szerződésemet a negyedik szezonra. Szeretek itt lenni és már itthon vagyok Orosházán. A lányok nagy részével az érkezésem óta együtt játszunk. Jó a közösség, a pályán és a pályán kívül is remekül megértjük egymást. Az egyesület vezetése minden létező segítséget megad számunkra – teszi hozzá Gara Dorina.
Főhősünk és csapattársai egy rendkívül nehéz és hosszú szezont zártak le a közelmúltban. Ez volt az első bajnokság az NB I/B-ben, amikor megszűnt a keleti és nyugati országrész külön bajnoksága és összevont NB I/B küzdött a pontokért. Az orosházi csapat nagyszerűen helyt állt ebben a sok utazásos, sok meccses bajnokságban, a hatodik helyen végeztek.
A következő pillanatban indul a Dorina-féle bomba a felső sarok irányába (Fotó: ONKC)
– A sok meccs minden csapatot megviselt. Elég csak a rengeteg sérültet megnézni. Szerencsére a nagy sérüléshullám minket annyira nem sújtott, de a végére már nagyon elfáradtunk, mindenki az utolsó erőtartalékait mozgósította. Ez az elért hatodik hely nagyon jó. Az bosszant egy kicsit, hogy a tabella alsó felében lévő csapatok ellen veszítettünk pontokat. Ha egy-két kötelezőt hoztunk volna, a bronzérem sem lett volna annyira messze. Márciusban meg kellett műteni a vállamat, így a végéből kimaradtam, de őszintén szólva nem tudom, hogy bírtam volna erővel. Most már alakul a vállam, egy-két hét és lassan a labdás edzéseket is elkezdhetem. Végzem a rehabilitációt, erősítek, gyógytornára, vízitornára járok, szinte többet edzek, mint amikor nem vagyok sérült. Minden erővel azon vagyok, hogy a lehető legjobb állapotban tudjak visszatérni a csapatba – foglalta össze Dorina.
Dorina számára már a Dorogon töltött évek alatt is vonzó feladat volt az utánpótlással, a gyerekekkel foglalkozni. Orosházi első évében még nem, de a következőkben már megbeszélte Dancsó Attila klubelnökkel és Nagy Ferenc utánpótlás igazgatóval, hogy szeretne a fiatalabbakkal foglalkozni, hisz az Evangélikus iskolában és Csanádapácán is volt már csapata. Megszerezte a C edzői licencet és jövő szezontól ő edzi az ONKC U 10-es csapatát és indul velük a bajnokságban.
– A most lezajlott OrosCup-on is érdekelt voltam. Az U 8, U 9 és az U10-es korosztályban is voltak gyerekeim, emellett végig, mint játékvezető is közreműködtem. Nagyon szeretek a gyerekekkel foglalkozni. Ha végig gondolom, hogy egy éve hogy játszottak, és most hogyan mozognak a pályán, az nagyon felemelő érzés és jó visszajelzés is – mondja.
Nagyon szeretek a gyerekekkel dolgozni (Fotó: ONKC)
Dorina számára most van folyamatban a második diploma megszerzése, de már fontolgatja, hogy beadja a jelentkezését Debrecenbe mester képzésre is. A tanulás mellett szeretné folytatni a játékot, szeretné a támadójátékát magasabb szintre emelni.
– Az életkorom alapján még van ebben néhány jó év és ha testileg bírom, akkor szeretnék még sokat játszani. Hosszú távon sem szeretnék elszakadni a kézilabdától, hisz ezért is vagyok az edzőin. Az edzősködés mellett a játékvezetést is szeretném folytatni a jövőben is. Jó lenne a játékban is utolérni a régi önmagamat, esetleg javulni is – mondja a jövőt illetőleg.
Arra a kérdésre, hogy van-e valami nagy célja, csak annyit válaszolt: – Szeretnék még sok szép percet adni a közönségnek a játékommal.
