Ha egy beszélgetés során Szentetornyáról esik szó, szinte elképzelhetetlen, hogy Antal László neve el ne hangozzék. Antal László nem csak a településrész önkormányzati képviselője, de szerteágazó tevékenységi kört folytat.
A hétköznapokon – bármerre is látjuk – mindig tesz-vesz, intézkedik, de ha egy szóval akarnánk a tevékenységét jellemezni: segít. A Magyar Tartalékos Szövetség (MATASZ) tagjaként is ezt teszi.
-Huszonkét évvel ezelőtt alakult meg a MATASZ, rá két évvel a megyei szervezet is. Annak idején kiképző századparancsnok helyettes voltam és az egyenruhás élet mindig is közel állt hozzám. Valaha az önkéntes tűzoltó egyesületnek is voltam parancsnoka.
-2003-tól minden évben megszerveztük a gyerekeknek a haditornát, a katonai ismeretek fejlesztése és a hazafias nevelés céljával, majd tizenhét éve érkezett egy megkeresés Németországból. Az ottani, Oberfalz megyei tartalékosok szeretnének megyei kapcsolatot alakítani magyar tartalékosokkal. Első látogatásunk alkalmával hegyi kiképzésen vettünk részt a helyiekkel, akik a végén igencsak csodálkoztak, mikor megtudták, hogy teljesen sík vidéken élünk és mégis végig bírtuk velük a tempót. Ott lettünk tiszteletbeli hegyivadászok. Jó barátság alakult ki. Ennek is köszönhető, hogy később több alkalommal, egy-egy teljes kamionnyi, ott gyűjtött adományt tudtunk Orosházára hozni. Az elektromos kerekesszékek, gurulós járókeretek, motorikusan állítható ágyak, matracok ágyneműk, ruhaneműk, étkezőasztalos éjjeli szekrények jól jöttek a kórháznak és az idősek otthonának is – mondja erről a képviselő.
2000-ben volt az első Doni emléktúra, hét éve már szereplője a vármegyei emléktúrák szervezésének. Antal László tagja a Nemzetközi Szent György Lovagrendnek is. A rend elsőszámú célja és feladata a rászorulók segítése.
A képviselő két gyermek édesapja. Mindkettő pedagógus. Két unokája született, akiket viszonylag ritkábban láthat. Mint mondja, a fentiek mellett már „igazi” szabadideje nem igen van, de ezeket szabadidős tevékenységnek tekinti. Párja nem sokat látja, de támogatja a munkáját.
-Hetvenegy éves vagyok, de amíg tudom, teszem a dolgomat. Aztán az utókor majd eldönti jól tettem-e…
