Bogdány András sok évtizedes tapasztalattal rendelkező orosházi kertészt korábbi írásunkban a tavaszias időjárás dísznövényekre gyakorolt hatásáról kérdeztük, ez alkalommal pedig arról faggattuk, milyen veszélyt jelent a gyümölcsfákra az igen enyhe januári idő.
Bogdány András háza előtt fehérre meszelt törzsű cseresznyefákat találunk. A kertész ily módon igyekszik késleltetni a korai kihajtást, a fehér szín ugyanis visszaveri a napsugarakat, ezzel is visszaszorítva a rügyezést.
– Igyekszik az ember megtenni minden tőle telhetőt a jó termés érdekében, de nem könnyű a helyzetünk – kezdi. – Az elmaradt tél és a korai meleg hatásait nehéz mérsékelni, már a Linda cseresznyém is kilépett a mély nyugalmi állapotából, és elérte a rügyduzzadás időszakát. Mivel ez egy későn érő fajta, igen nagy a fagyveszélye. Ha még két hétig marad ez az enyhe idő, akkor elindul a rügyfakadás, amely után a fagy már igen jelentős károkat képes okozni. És mivel a korábbi évek tapasztalatai alapján a mínuszok nem kerülnek el minket, csak a megszokottnál később érkeznek, így van okunk tartani az elfagyástól.
A vértetű folyamatosan dolgozik 
Az enyhe idő nemcsak a korai rügyezésnek kedves, hanem a kártevőknek is. A tetvek is túlélték az eddigi hideget, sőt, szaporodnak is folyamatosan. Jól illusztrálja ezt Bogdány András almafáján a vértetű elhatalmasodott jelenléte.
– Szinte burjánzik a vértetű a fán, az enyhe tél miatt nem fagytak el, sőt, tovább szövögették és szövögetik most is gyapjúszerű hálójukat, szürkés bevonatot képezve az ágakon – folytatta. – Ezzel én már nem tudom felvenni a harcot, sajnos ez az almafa pusztulásra van ítélve. A kórokozók és kártevők mellett a legnagyobb ellenség a szárazság. Bármennyit locsoltam a nyáron a gyümölcsfáimat, nem tudtam pótolni az elmaradt esőmennyiséget. A kis kertek nagyon nehezen tudják felvenni a harcot az időjárás viszontagságaival. Mintául szolgálhatnak előttük a hatalmas kertészetek technológiai fejlesztései, úgy mint a nap- és jégháló, valamint a mikroszórófejes öntözőrendszer, amely a víz mellett megfelelő időközönként növényvédő szereket is adagol, de kevés az olyan háztartás, amely ezt ki tudja termelni. A másik megoldás az újabb, ellenállóbb gyümölcsfafajták ültetése. A nemesítés folyamatos, újabb és újabb fajták jelennek meg a piacon, amelyek kibírják a szárazság, a fagy, az UV-fény és egyéb tényezők próbáját.
A cseresznye kilépett mély nyugalmi állapotából
Nem minden szempontból káros, ha az enyhe téli napokat fagy követ, feltéve, ha ez még a rügyfakadás előtt következik be. Bogdány András tavaly cseresznyetéren igen jó évet tudhatott magáénak. A korai meleg hatására a cseresznyelégy imágói előbújtak a földből, korán kerültek kifejlett rovar állapotába, viszont mivel nem találtak megszúrható cseresznyét, elpusztultak. Így 2022-ben a kertész kevés permetezés mellett sok cseresznyének örülhetett. De ez csak egy pozitívum a megzavarodott és kiszámíthatatlanná vált időjárás negatív hatásai mellett.
– Egyre korábban érnek a gyümölcsök, évek óta megfigyelhető ez a tendencia – hívta fel a figyelmet. – Tíz éve még a germersdorfi cseresznyét június közepén, végén szedtük, most viszont már májusban is találunk rajta kifejlett szemeket. De így van ez a meggyel, a sárga- és őszibarackkal is, mind hamarabb érik. Nem tudni, milyen lesz az idei év. Ha egyáltalán nem jön fagy, helyette megmarad az enyhe, tavaszias idő, akkor lehet, már tavasszal indul a szüretelés.
Fotók: Horváth Bence
