Szabadrúgásgóljai élményszámba mentek. Hívta az Újpest, ő Orosházán maradt.
Múltidéző sorozatunkban a 2006/2007. évi NB II-es bajnokság bronzérmes csapatának, az Orosháza FC néhány volt játékosával nosztalgiáztunk és megkérdeztük, mi történt velük azóta. Sorozatunkat Baranyai Bélával, a csapat egykori csatárával kezdjük.
Hogyan emlékszel vissza az Orosháza FC csapatára?
– Az OFC megalakulásával hatalmas lehetőség nyílt meg előttünk, helyi játékosok előtt. Sikerült a Rákócziban nyújtott teljesítményemmel felhívni magamra a figyelmet és szerződést kaptam a következő nyáron első orosháziként. Olyan játékosokkal volt szerencsém egy csapatban játszani, mint Florin Raducu, Adrian Negrau, Belvon Attila és sorolhatnám még nagyon sokáig, mindegyiktől csak tanulni lehetett. Voltunk fent és lent a szezonok során, mindegyikre jó érzésekkel emlékszem vissza. Játszottunk NB1/B-ben, ahol gyenge ősz után sikerült egy gyönyörű tavaszt produkálni és elkerültük a kiesést. Csúcsra járattuk a csapatot az NB2 2006/2007. évi szezonjában, amikor szintén egy szenzációs tavaszi szezon után a bajnok Nyíregyháza és a második helyezett Ferencváros mögé felállhattunk a képzeletbeli dobogóra. Minden góljára szívesen emlékszik vissza az ember, nekem a legemlékezetesebb az, amikor az NB3-ban szerepeltünk és ősszel az akkori listavezető ESMTK látogatott hozzánk az ősz utolsó meccsén. Győzelmünk esetén átvehettük tőlük a vezetést. 5:0-ra nyertünk, én is lőttem egy gólt szabadrúgásból. Pikantériája, hogy a lövés előtt Szabó Tamás csapattársam, aki végül a bajnokság gólkirálya lett, megkérdezte, hogy hova helyezkedjen? Viccesen annyit mondtam, hogy a középkezdéshez. Végül a lövés után mindkét csapat a középkezdéshez állt fel, hiszen gól született.
Baranyai Béla emlékezetes találata 0:47-től:
Rákóczitelepen fejezted be a nagypályás labdarúgást.
– A Rákóczi Vasas mindig nagyon közel állt a szívemhez, sok nagy csatát vívtunk meg a csapattársakkal, és nyugodtan mondhatom: barátokkal. Abban volt a mi erőnk, hogy nagyon szoros kapcsolat volt közöttünk. Igazi egy szív egy dobbanás, ahogy mondani szokták.
Igaz hogy egyszer hívott az Újpest?
– Az újpesti lehetőség akkor jött, amikor tanulmányaimat kezdtem meg és éppen elszakadni készültem a focitól ezen a szinten. Hogy volt-e bennem több? Nem sajnálok semmit, így volt kerek és egész az én történetem.
Nem túl régen jött egy figyelmeztető jel, hogy elég a fociból.
– Sajnos 2021. augusztus 26-án kispályás meccsen rosszul lettem, majd reggel az orosházi kórházban az SBO-n kezdtem a napot. Zsibbadt a bal oldalam és nehezen kaptam a levegőt. A vizsgálatok után azonnal Gyulára szállítottak szívkatéterezésre. Szerencsére nincs nagy baj, próbálok figyelni magamra. Van egy kispályás csapatunk 20 éve már, azt hiszem a Hungária csapatát nem kell bemutatnom az orosháziaknak, itt játszom én is. 2022-ben megalakult az orosházi nagypályás focicsapat, ahol szintén csapattagként szerepelek.
Mivel foglalkozol a civil életben?
– Boldog házasságban, három fiúgyermek édesapjaként élem a mindennapjaimat Orosházán és 15 éve az OTP Bank Nyrt. alkalmazásában állok. Remélem, még sokáig elmondhatom magamról! Kívánok minden kedves olvasónak erőt, egészséget és kitartást a mindennapokhoz!
