Az Európai Bizottság elfogadta Magyarország Közös Agrár Politika (KAP) Stratégiai Tervét, amely meghatározza az agrárium, élelmiszeripar területén nyújtható támogatások kereteit a 2023 és 2027 közötti időszakra.
A döntéssel zöld utat kapott a magyar agrárium érdekeinek megfelelő támogatáspolitika, ami megteremti a hazai agrár-élelmiszeripar fejlesztésének és versenyképességének alapjait. A tervben foglaltak mentén több ezer milliárd forintnyi támogatás kifizetésére nyílik lehetőség a jövő évtől – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sajtóközleményéből.
Magyarország – a hazai érdekszervezetekkel folytatott konzultációt követően – 2021. december 30-án nyújtotta be a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervére vonatkozó első javaslatait. Ezt követően hazánk 2022. október 14-én küldte meg a felülvizsgált tervét, amelyekben már kitért az Európai Bizottságtól időközben kapott észrevételekre. A november 7-i jóváhagyással a Bizottság elismerte, hogy Magyarország KAP Stratégiai Terve elég ambiciózus ahhoz, hogy teljesítse a KAP célkitűzéseit és az uniós környezetvédelmi és éghajlatváltozási kötelezettségvállalásokat.
2023-tól 2027-ig az I. pillérben jelentős összeg áll a magyar termelők rendelkezésére, valamint vidékfejlesztésre is jelentős forrásokat lehet igénybe venni, köszönhetően a Magyar Kormány azon kedvező, a hazai agráriumot, vidéket jelentősen segítő döntésének, miszerint a legnagyobb, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást alkalmazza. Az elfogadott stratégiai terv alapján Magyarország a rendelkezésére álló források negyedét zöld programokra, valamint környezetvédelmi és éghajlati célokra fordítja.
A Bizottság elismerte, hogy a magyar terv a pénzügyi támogatás igazságosabb elosztására irányuló intézkedések széles skáláját kínálja, amelynek egyik legfontosabb eleme a kis és közepes méretű gazdaságok megemelt támogatása, ami a közvetlen kifizetések 10 százalékának újraelosztását jelenti az 1200 hektár alatti gazdaságok számára.
Magyarország a vidékfejlesztési költségvetés mintegy 51 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. Ezen belül is kiemelt cél az élelmiszeripar megújítása, illetve az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése a mezőgazdaságban. A vidékfejlesztési források 38 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedések megvalósítására, 8 százalékát az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékát pedig a – több mint 400 ezer hektáron elterülő – Natura 2000 uniós program alá tartozó területek védelmére fordítja. Az ökológiai
támogatások és programok révén Magyarország 2027-re az ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagyságának megkétszerezését tervezi.
A vidékfejlesztési intézkedések egyaránt segíteni fogják a helyi kézművesség és kisipar fejlesztését, a helyi mikro- és kisvállalkozások gazdasági tevékenységeinek megerősítését, valamint a helyi ökoturizmus és a helyi gasztronómiai és kulturális fesztiválok fellendítését.
A vidéki lakosság mintegy 30 százaléka részesül majd a jobban hozzáférhető szolgáltatások előnyeiből, és a terv által támogatott projektek legalább hétezer új munkahelyet teremtenek majd.
A vidékfejlesztés keretén belül is külön figyelmet kapnak a fiatal gazdák és a kistermelők. Előbbiek több mint 100 milliárd forint támogatásból részesülnek majd, ezzel is segítve a mintegy 2-4 ezer fiatal mező- és erdőgazdálkodó indulását, a gazdaságátvételét. Az állattartók, a kertészek és az önellátásból kilépő őstermelők számára pedig
egyszerűsített pályázatok lesznek elérhetőek, több mint 50 milliárd forint értékben, ez 10-20 ezer kistermelőnek biztosít lehetőséget a helyi élelmiszer ellátásban. Az öntözési közösségek támogatására több mint 100 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre, de a KAP stratégiai terv kitér az új állatjóléti támogatásokra, és a következő 5 évben is alkalmazza az őshonos állattartás, valamint a növényi, illetve az erdészeti genetikai állomány megőrzésének támogatását – olvasható a NAK közleményében.
