Idén másodjára rendezték meg Veszprémben az Óváros téren a Kenyérlelke Fesztivált, amely lehetőséget nyújtott az ország kovászrajongóinak a találkozásra, tapasztalatcserére és arra is, hogy összemérjék kenyér- és kalácssütési tudásukat. A versenyen az orosházi Verók-Gelegonya Gabriella kalács kategóriában a III. helyet szerezte meg.
A hobbipékek két kategóriában, a kenyér és a kalács műfajában mérhették össze tudásukat. Gabi harmadjára állt szakmai zsűri elé, bár még csak másfél éve ismerkedik a kovászolással. Azóta bújja a netet, a szakkönyveket, tagja lett több ezzel foglalkozó facebookos csoportnak, és részt vett már számos tanfolyamon is, ahol tovább fejleszthette magát.
– A személyesen átélt tanfolyamokon szereztem meg az igazán értékes tudást. A két számomra legfontosabb képzés közül az első egy workshop volt a Jenői pékségben Ormós Gabi vezetésével, az idén pedig jelentkeztem a Panelpék, Cseperkáló Józsi által irányított tanfolyamsorozatra. Mi otthon már csak saját kovásszal készült kenyeret eszünk, de minden más pékárut is én készítek el, természetesen azokat is csak kovásszal. A családban szerencsére mindenkinek ízlik. A kovászos kenyér egészségesebb és könnyebben emészthető, mint a bolti, hiszen hosszú érlelésű kenyérről van szó – általában 16-24 óra alatt készül el –, és emellett adalékanyagmentes, ugyanis csak liszt, víz és só van benne.
Néhány finomság Gabriella konyhájából (Fotók: Verók-Gelegonya Gabriella gyűjteménye)
A Kenyérlelke Fesztiválon Gabi kenyér és kalács kategóriában is indult, az utóbbiban a harmadik helyet szerezte meg.
– Ezt a versenyt kifejezetten otthonsütőknek szervezték meg, olyanoknak, akiknek nincs képesítése, tehát nem pékek, de szerelmesek a kovászba. A kenyeret és kalácsot otthon kellett elkészíteni, saját konyhai körülmények között, de a versenykiírásban szereplő hozzávalókból, majd elvinni azokat a helyszínre. Ott több tagú pékekből álló zsűri értékelte azokat szakmai szempontok alapján, pontozták a látványt, az állagot, az ízt, stb. Elmondták, mire kell figyelni, min lehet javítani, minden kenyeret kiértékeltek, ezzel is segítve a versenyzők fejlődését. Végül mindkét kategória első három helyezettjét oklevéllel jutalmazták.
Gabi igencsak meglepte a dobogós hely. Igaz, azt mondja, sokat edzett a nagy napra, szinte minden nap sütött, és már minden ismerősével megkóstoltatta a végeredményt. Kikérte a család, a barátok, a szomszédok, a kollégák véleményét, így igyekezett tökéletesíteni receptjét.
A dobogós munka (Fotók: Verók-Gelegonya Gabriella gyűjteménye)
Arra is nagyon kíváncsi lettem, miért állt át másfél évvel ezelőtt Gabi a bolti kenyérről az otthon készített kovászosra. Erre igen egyszerű és határozott választ kaptam.
– Az egészségünk miatt. A kovász tulajdonképpen csak liszt és víz keveréke, azok természetes fermentációja, tejsavas erjedése. A mikroorganizmusok a körülöttük lévő levegőből kerülnek ebbe a keverékbe, és szaporodnak el a hosszú, több órás erjesztési folyamat alatt, mikor is ezek a mikroorganizmusok elkezdik a tészta lebontását. Az élesztővel szemben a kovász stabilan tartja a vércukorszintet, alacsonyabb a glikémiás indexe, alacsonyabb a szénhidrát tartalma, prebiotikumot tartalmaz, pozitívan hat a bél mikrobiomjára és kevésbé megterhelő a szervezet számára. Igaz, a kovász elkészítése több napig is eltart, de utána már csak „etetni” kell, vagyis az előzőleg elkészült kovászból kicsit kivenni, és ahhoz vizet és lisztet adni minden egyes nap, így tartva életben azt. Persze, igaz, hogy élesztővel már akár két óra alatt is tudsz kenyeret sütni, kovásszal viszont ez közel egy egész nap, de szerintem fontosabb, hogy az utóbbi sokkal egészségesebb – tette hozzá Verók-Gelegonya Gabriella.
Kiemelt kép: Pillanatkép az egyik tanfolyamról (Pap-Kata Narin gyűjteménye)
