Mindannyian szeretünk utazni. Van, aki autóval jár be különböző országokat. Sokan pedig a vonatra esküsznek. Megismerni más kultúrákat és embereket mindig izgalmas lehet egy-egy kiruccanás alkalmával. Ravasz Melinda, elmondhatjuk, hogy a repülőt részesíti előnyben, méghozzá olyannyira, hogy állandó munkahelyének választotta.
Az orosházi lány a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában, majd a Táncsics Mihály Gimnáziumban tanult. Az egyetem kezdete után viszont rájött, hogy nem az egészségügy lesz a megfelelő irány a számára. A légiutas-kísérőség mint munka, régóta motoszkált már a fejében. Három évvel ezelőtt meg is tette az első lépéseket, hogy ezt a hivatást végezhesse. Mostanra pedig Abu-Dzabiban él és dolgozik.
– Ahogy ott hagytam az egyetemet közvetlenül utána jelentkeztem is a Wizz Airhez és fel is vettek. Felmentem Budapestre és megcsináltam a hat hetes képzést, ami ahhoz kellett, hogy légiutas-kísérő legyek. A vizsga után pedig – amennyiben jól sikerült – megkaptuk a ruhát és irány az ég – mesélte Melinda, hogyan indult el ezen a pályán.
Egy átlagos munkanap elején a reptéren gyűlnek össze egy kis tárgyalóban, és megbeszélik az aznapi utazás menetét – Járatonként változhat, hogy például egyes utasokkal, hogy kell bánni. Főleg itt Közel-Keleten. Milyen vallású emberek jönnek és milyen viselkedést várhatunk tőlük. Európai nőként itt dolgozni nem egyszerű. Nagyon sokszor olyan emberek között, akik még nőt sem láttak életükben a saját édesanyjukon kívül. Nekem is rengeteg kulturális sokkom volt – tette hozzá Melinda.
A gépet indulás előtt alaposan átnézik, hogy biztos nem maradt-e rajta semmi elrejtve. Ezután fogadják az utasokat és felszállnak – Sokan azt hiszik, hogy mi csak légi kiszolgáló személyzet vagyunk. Mi ugyanúgy vagyunk úgymond rendőrök, mentők, adott esetben pedig tűzoltók is, ahogy a helyzet éppen kívánja. Elsődleges feladatunk az utasok biztonsága – árulta el.
Általában nem maradnak ott a városban, ahová utaztak. Rögtön visszamennek a kiindulópontra, így sok helynek csak a repülőterét látja. Azonban előfordul, hogy rossz időjárás vagy egyéb nehezítő körülmény miatt nem tudnak felszállni. Ilyenkor általában 11-12 órát az adott városban marad a gép, így volt már szerencséje körülnézni Szantorinin, Cipruson, valamint a környező Emírségben.
– Nem fogok hazudni, az első munkanapomon nagyon stresszeltem, mert sok mindenre kell figyelni. Az első repüléseket segítséggel töltöttem, de így is izgultam. Nem éreztem, hogy úgy tudnék teljesíteni, ahogy ezt elvárják. Akkor még nem gondoltam, hogy ez így fog alakulni – mondta Melinda.
Az orosházi lány azt szereti legjobban a munkájában, hogy munkaidő-beosztásuknak köszönhetően egy héten nem dolgoznak három napnál többet a hosszú repülési idő miatt. A megmaradt napok pedig teret adnak más dolgoknak is, amit szeretnének megvalósítani még az életben.
– Nagyon nagy lehetőség, hogy kultúrákat ismerhetek meg, és egy multinacionális közösségben élhetem a mindennapjaim, és ezáltal nagyon sokat tanulok saját magamról is. Valamint jár egyfajta tisztelet és hála, és ez nagyon jól esik a szívnek – emelte ki Melinda. Aktuális úti céljai a légitársasággal többek között Egyiptom, Azerbajdzsán és Jordánia, valamint júniustól Srí Lanka is szerepel a listán.
