“Az orosházi közösségért – helyi identitást és kohéziót erősítő programok” című pályázaton több mint 100 millió forintot nyert a város, ennek egy kicsiny szeletét képezte az a három, múzeumban megvalósult előadás, amelyek a közös múltidézés által erősítették fel a hallgatóságban az ide– és -összetartozás érzését.
A pályázat elsődleges célja a helyi lakosok lokálpatriotizmusának támogatása, ezt szolgálta Csányiné Kádár Tünde, Szemenyei Béla és Baranyainé Imre Julianna előadása, amelyeket kedden, szerdán és csütörtökön egységes öt órai kezdéssel hallgathatott meg az érdeklődő közönség a Nagy Gyula Területi Múzeumban. Beszámolóikban feltárták a térség közösségi tevékenységeinek történetét, Csányiné Kádár Tünde egykori könyvtári dolgozó a régi orosházi olvasókörökről mesélt a megjelenteknek. Három olvasókört emelt ki, a Kaszinót, amely első egyletként az 1830-as években, a Polgári Olvasókört, amely 1867-ben, és a 48-as Függetlenségi Olvasókört, amely Olvasó Népkör néven 1868-ban alakult meg.
Ezek az olvasókörök Orosháza központjában működtek, de rajtuk kívül még nagyon sok élt ezen a környéken. Többek közt Szentetornyán, Monoron és a vásárhelyi pusztán is alakultak olyan közösségek és alakítottak ki olyan helyiségeket, ahol lehetősége nyílt a lakosoknak a találkozásra, művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére és az aktuális gazdasági társadalmi ügyek kibeszélésére.
A második alkalmon a sport került a középpontba
Szerda délután Szemenyei Béla két kiállítással várta az érdeklődőket. Az első tárlat Az Every Day KSE Orosháza kézilabdacsapat közösségépítő szerepe a 2000-es évek elején, a második pedig Az orosházi labdarúgócsapatok közösségépítő szerepe (OMTK, OFC) címet viselte.
– A sport és a közösség kapcsolatát vizsgáltuk, azt, hogy a sportnak milyen közösségteremtő ereje van – mesélte Szemenyei Béla történész. – Két prominens vendéget hívtam meg, akik az orosházi sportéletben igen jelentős szerepet töltöttek be. Az egyikük Kvasznovszky József, aki OMTK játékosként és orosházi futballcsapatok vezetőedzőjeként tevékenykedett és tevékenykedik a mai napig. A kézilabda történetének felelevenítésében Ambrus József, Dodi a segítségem, aki pedig egykoron az NB I-es Every Day Orosháza oszlopos tagja volt.
Szemenyei Béla kiemelte, a város életében mindkét említett sportág, a futball és a kézilabda is régóta jelentős szerepet tölt be, sok gyermek és felnőtt ezekben tud kiteljesedni. Hozzátette, nemcsak a játékosok körében jellemző az összetartó közösségek kialakulása, hanem a lelátón lévő szurkolók között is gyakran szövődnek szoros kapcsolatok, sőt, nem ritkán a játékosok és szurkolók között is születnek barátságok.
A még most is élő közösségi programok
A csütörtöki napon Interaktív előadással várta az orosháziakat Baranyainé Imre Julianna, aki három, a jelenben is működő közösségi kezdeményezés történetét tárta fel. A Mikulás-futást, a Szőlő városrész lakótelepi napját és a rákóczitelepi falunapot fotókon, videókon és tárgyi relikviákon keresztül mutatta be az előadó, akihez az eseményekhez szorosan fűződő vendégek – a programok szervezői és aktív résztvevői – is csatlakoztak.
– A három célterülethez, három városrészhez kötődően kutattunk fel közösségi tevékenységeket, ezek történeti múltjába tekintettünk vissza – mesélte Baranyainé Imre Julianna. – A három kiválasztott sikeres rendezvénysorozat hűen tükrözi, mit jelent a közösség működése, és hogy hogyan segítik azok a helyi identitás fejlődését, fennmaradás, legyen szó alulról jövő kezdeményezésről mint a lakótelepi nap vagy a falunap, vagy akár felülről jövőről mint a Mikulásfutás.
A projekt Orosháza Város Önkormányzata és a Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesülete konzorciumi partnerségében valósul meg.
Fotók: Horváth Bence
