A pálinkafőzés szabályairól és a 2022. évi legfontosabb adóváltozásokról beszélt dr. Kovács Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés megyei igazgatója, aki hangsúlyozta: az otthoni pálinkafőzés során komoly veszélyeket jelent, ha valaki nem szakszerűen jár el, illetve ha nem megfelelően tárolja és fogyasztja a pálinkát.
Hány liter pálinkát főzhetünk otthon? Hová és mit kell bejelenteni? Mi a különbség a bér- és a magánfőzés között?
A magánszemélyek saját gyümölcsből személyes fogyasztásra bérfőzetőként szeszfőzdében, vagy magánfőzőként otthonukban, saját pálinkafőzővel állíthatnak elő pálinkát. Arra nagyon fontos figyelni, hogy aki az adott évben bérfőzet, az már abban az évben magánfőzőként nem állíthat elő pálinkát.
A bérfőzéssel szeszfőzdében előállított pálinka után évente 50 liter (86,0 tf%-os azaz 43,0 hektoliterfok) mennyiségig nem kell adót fizetni, az 50 litert meghaladó mennyiségre az adó hektoliterfokonként 3 333,85 forint. Az 50 literes mennyiség alatt 43 hektoliterfok alkoholterméket kell érteni, amely például 86 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatnak feleltethető meg, azaz 86 liter 50 %-os pálinka az engedélyezett.
A bérfőzést végző szeszfőzde (adóraktár) a párlat kiadásával egyidejűleg származási igazolványt állít ki a bérfőzető részére, mely igazolja a párlat adóraktárban történő előállítását és az adó megfizetését.
Magánfőzés esetében a pálinkafőző megszerzését, illetve bármilyen adatváltozást 15 napon belül kell bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz, illetve meg kell őrizni a tulajdonszerzést igazoló iratot. A magánfőző legfeljebb 100 literes pálinkafőzőt használhat és a főzhető mennyiség 86 liter, amely adómentes. A pálinkafőzés előtt NAV_J49-es nyomtatványt kell elküldeni a NAV-hoz elektronikusan vagy papíron, melyen többek között meg kell adni a főzni tervezett pálinka mennyiségét literben. A bejelentés alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást készít, amit elküld a magánfőzőnek. A magánfőző az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén köteles ezt a tényt haladéktalanul bejelenteni a NAV-nak és köteles egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek egybeszámítandók!
A jogi szabályozások mellett fontos a párlat főzése és tárolása során fokozott óvatossággal eljárni a balesetek elkerülésére érdekében.
Mik a főbb adóváltozások 2022-ben?
2022. január 1-jével számos adócsökkentés lépett érvénybe. A magánszemélyeket érintő legfőbb adóváltozások a személyi jövedelemadóval kapcsolatosak, amelyek kedvező hatásait a jogosultak már február első felében tapasztalhatták.
A 25 év alatti fiatalok az áltagkereset mértékéig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól, amelyet először a 2022. januárban megszerzett jövedelmükre vehettek igénybe. A jogosultság minden olyan hónapban fennáll, amikor a fiatal még nem töltötte be a 25. életévét, tehát utoljára abban a hónapban, amelyben betölti. A kedvezmény igénybevételének összegszerű felső korlátja, a 2021. július havi átlagkereset, amely 433 700 forint összegű, tehát a fiatalok legfeljebb 65 055 forinttal juthatnak magasabb jövedelemhez havonta.
2022. évben a magánszemélyeket érintő másik kedvező változás a családi-adóvisszatérítés, amelynek lényege, hogyminden gyermeket nevelő szülő, illetve azok, akik családi kedvezményre jogosultak, 2022. február 15-ig visszakapták a 2021. évben megszerzett jövedelmük után befizetett személyi jövedelemadójukat (szja), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) kétharmadát, a katás tételes adó negyedét, legfeljebb 809 000 forint összeghatárig.
Mit tehetnek azok a jogosultak, akik nem kapták meg a visszatérítés 2022. február 15-ig?
Azok a gyermeket nevelő szülők, akik jogosultak a gyermeket nevelők adó-visszatérítésére és tavaly december végéig nem nyújtották be a VISSZADO-nyilatkozatot, illetve a NAV sem utalta ki részükre automatikusan a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat, azok a tervezet módosításával vagy a 21SZJA-bevallás önálló benyújtásával juthatnak hozzá a visszajáró összeghez. Azok a szülők, akik önálló tevékenységből származó jövedelmet szereztek, és az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, szintén az adóbevallásban kérhetik a visszatérítést.
A gépjárműadó beszedése az adóhivatalhoz tartozik 2021. évtől, milyen változások léptek életbe 2022. évben?
2022. évtől a gépjárműadót kerekítés nélkül, forintra pontosan kell megfizetni, az első részlet 2022. március 15-ig, a második részlet pedig 2022. szeptember 15-ig esedékes.
Milyen fontos változás érinti még az embereket?
Akik saját maguk után fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, azok számára fontos információ, hogy a mértéke 2022. évre havi 8 400 forintra emelkedett.
Mi az, ami kiemelendő a vállalkozásokat és vállalkozókat érintő változások közül?
2022. január 1-jétől a munkáltatók terhei 4 százalékponttal csökkentek, amely annak köszönhető, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 15,5 százalékról 13 százalékra mérséklődött, valamint megszűnt a 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékra, míg a kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig 10 százalékra csökkent.
2022. január 1-jével a minimálbér bruttó 167 400 forintról 200 000 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 219 000 forintról 260 000 forintra emelkedett, amelyek kedvező hatása nem csak a magánszemélyeket, hanem az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket is érinti.
A mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában a minimálbér emelkedése elsősorban a bevételi értékhatárokra volt kedvező hatással, mivel azok az év első napján érvényes minimálbérhez igazodnak. Az átalányadózó őstermelők az éves minimálbér tízszereséig választhatják az átalányadózást, amely így 2022. évben 24 000 000 forint. Családi gazdaságok esetében ennek az összegnek a négyszereséig, vagyis 96 000 000 forintig alkalmazható.
Változott az átalányadózás adómentes jövedelemhatára, így az átalányadózó őstermelő jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó részre (ez 2022-ben 1 200 000 forint) mentesül a személyi jövedelemadó alól. Ha az őstermelő lemond az átalányadózásról, mert tételes költségelszámolást alkalmaz, a bevétele abban az esetben is az éves minimálbér 50 százalékáig adómentes.
Az egyéni vállalkozóknak kedvező hír, hogy idén teljesen megújult az átalányadó, ugyanis változott a választásra jogosító bevételi értékhatár és változtak az alkalmazható átalányköltség-kulcsok is. 2022. évre az egyéni vállalkozó akkor választhatja az átalányadózást, ha a 2021. évi bevétele nem haladta meg a 20 088 000 forintot és a 2022. évi bevétele nem fogja meghaladni a 24 000 000 forintot. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetében ezek az értékhatárok 100 440 000 forint, illetve 120 000 000 forint.
A jövedelem megállapítása során alkalmazható átalányköltség-kulcsok száma háromra csökkent. Az általános mérték 40 százalék, amely bármely tevékenység esetén alkalmazható. A 80 százalékos költséghányadot a törvényben TESZOR számra hivatkozással felsorolt tevékenységet folytatók, így például a taxis személyszállítás, építőipari szolgáltatás, fodrászat, háztartási cikk javításával foglalkozók választhatják. A 90 százalékos költséghányad levonásával pedig a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók állapíthatják meg a jövedelmüket.
Bevezetésre került az adómentesség is, melyre tekintettel az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes, ez havi 200 000 forintos minimálbérrel számolva 1 200 000 forintos jövedelmet jelent. Például a 40 százalékos költségátalánnyal számolva ez azt jelenti, hogy 2 000 000 forintos bevételig az átalányadózónak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
