Már 35 éve annak, hogy január 12-én teljesen járhatatlanná váltak az utak a három napon át tartó havazás miatt. Komoly mennyiség borította be az országot, köztük Békés megyét is. Az akkori híradások szerint Orosházán nem okozott különösebb fennakadásokat a havazás.
Az előző hét is a havazásról szólt, mi is beszámoltunk erről folyamatosan, de ez meg sem közelítette azt a helyzetet, ami 1987. január 12-én érte az országot. Volt ahol tankokkal szállították a kenyeret, annyira megbénult a közlekedés és még az iskolák is bezártak. Azokban a napokban a -10, -12 fokos hőmérséklet mellett hófúvással néhol 30-35 cm-es hóréteg is kialakult.
A Békés Megyei Népújság január 12-én még arról számolt be, hogy megérkezett a várva várt hó, ami jót tesz a vetésnek, ellenben a vonatközlekedésben 140-190 perces késéseket okozott.
Másnap, a január 13-ai lapszámban már arról számoltak be, hogy operatív bizottságot alakított a megyei tanács a hóvihar miatt kialakult rendkívüli helyzet megoldására. A tsz-ek gépei a megye településein folyamatosan dolgoztak az utak takarításában.
„Orosházán a hét eleji havazás nem okozott jelentősebb fennakadást a közlekedésben és a lakossági ellátásban. A Volán helyi és helyközi autóbuszjáratai késéssel ugyan, de hétfőn elindultak. A körzet községeibe időben megérkeztek a tej- és kenyérszállítmányok.” – írta a Békés Megyei Népújság.
Ahogy arról is beszámolt, hogy az Orosházi Sütő- és Édesipari Vállalat folyamatosan biztosította a környék ellátását kenyérből és péksüteményből. Dancsó László, a vállalat igazgatója már a január 14-ei lapban nyilatkozta azt, hogy Orosháza és Mezőkovácsháza térségében biztosítani tudták a kenyérszállítmányokat. Naponta 20-25 százalékkal több kenyeret sütöttek a megszokottnál, mindezt azért, hogy tartalékot képezzenek az üzletekben.
Az Orosházi Üveggyárban kisebb zökkenőkkel, de zajlott a munka. Az akkori igazgató Juhász Elemér arról tájékoztatta a lapot, hogy a szükséges létszámot biztosítani tudták a műszakokban. Január 12-én este 7 óra tájban háromnegyedórás áramkimaradás volt a gyárban, de ez nem okozott jelentősebb fennakadást. Az alapanyagot, homokot, szódát a nehéz körülmények ellenére is biztosítani tudták.
Három évvel korábban is volt egy nagy havazás
A szerkesztőségben is beszélgettünk a 35 évvel ezelőtt történtekről. Erről jutott eszébe kollégánknak, Csányi Józsefnek, hogy nem csak ’87-ben, hanem három évvel korábban is elérte Békés megyét a zord időjárás.
– Nem volt óriási hó – talán 15 -20 centiméternyi – de a szél csúnya munkát végzett Orosháza környékén. Gádoroson a Szélső utcát például tetőtől tetőig egybe rakta a hófúvás. Ekkor Szabadszálláson voltam katona, a hadműveleti irodában hallottam a hírekben, hogy milyen ítéletidő tombol itthon. Szinte hihetetlen volt, mert nyolcvan – száz kilométerrel arrébb egy szem hó nem volt, a hőmérő pedig + 1 fokot mutatott – idézte fel.
– Emlékszem, mondták a hírekben, hogy a kenyeret, a mentőautót tankokkal, lánctalpas harcjárművekkel viszik Gádorosra, mert az út a hófúvások miatt járhatatlan. Néhány napig úgy volt, hogy mi is jövünk segíteni Szabadszállásról a tankokkal. Az irodában már elkezdtem készíteni a vagonírozási tervet, a szükséges harcjárművek, felszerelések listáját. Aztán egyik pillanatról a másikra lefújták az egészet. Mint mondták, a közeli laktanyák katonái és járművei segítségével úrrá lettek a helyzeten és a február végi időjárás is jobbra fordult. Maradtunk. Egy hétre rá jöttem haza és még láttam a hófalakat, de aztán hamar elolvadt a márciusi jó időben – tette hozzá Csányi József.
Bizonyára kollégánkhoz hasonlóan másnak is vannak történetei, esetleg képei az 1984-es, vagy az 1987-es nagy télről. Akinek eszébe jut egy-két emlék, bátran ossza meg Facebook-posztunk alatt.
Kiemelt kép: Fejér Megyei Hírlap, 1987. január 14.
