Orosházi sportszakemberek értékelték az érmek tükrében a magyar küldöttség teljesítményét.
A sportolók teljesítményét gólokban, pontokban, centikben, másodpercekben mérik, amit érmekre váltanak át. Mi magyarok különösen fontosnak tartjuk a számszerű eredmények rangsorát. A tokiói olimpián túlszárnyaltuk a riói teljesítményt. Sportolóink 6 arany-, 7 ezüst-, és 7 bronzéremmel térhettek haza, amivel az éremtáblázaton a 15. helyen végeztünk. Voltak pozitív meglepetések és voltak kisebb csalódások, mint minden világversenyen.
Megkérdeztünk néhány orosházi szakembert, hogyan értékeli a magyar sportolók teljesítményét a tokiói olimpián.
Tóth-Kása Sándor, az OMTK-ULE elnöke: Egy olimpiára kijutni is embert próbáló feladat és szenzációs teljesítmény és siker. Az érmek számszerűsége, mely a 15. helyig repítette az országot, teljesen rendben van. Komoly versenytársak vannak minden sportágban és ők is jól akarnak szerepelni. A rengeteg felkészülés ellenére a napi forma, a szerencse és milliméterek, tizedmásodpercek, külső körülmények és ezer minden más is befolyásol helyezéseket és a megszerzett érmek színét! Ennek a fényében mondom, hogy bennünk ragadt egy pár jobb helyezés és két-három aranyérem. Szenzációs minden aranyérmesünk. Szilágyi Áron, aki harmadjára is nyert, Milák Kristóf, aki elbírta az esélyesség terhét, Kopasz Bálint a kajakkirály, Lőrincz Tamás, aki utolsó versenyét is megnyerte, Tótka Sándor, a kajak sprint királya és a női kajak négyes, akik az ellenfeleiken kívül önmagukat is legyőzték. A 7-7 ezüst és bronzérem önmagáért beszélő komoly siker! Akiktől többet vártam, azok önmaguktól is többet vártak és most ők a legszomorúbbak, hogy nem úgy sikerült ez a verseny számukra, mint amire vágytak, amiért sok-sok éve dolgoznak! Nekik üzenem: „Sírni csak a győztesnek szabad!” Végül minden sportolónak, szülőnek, segítőnek, vetetőnek gratulálok, akik miatt ismét jó volt magyarnak lenni!
Schmidt Jenő, az Orosháza Úszó Egyesület edzője: A tokiói olimpia sok tekintetben különleges volt, kezdve a felkészülést befolyásoló járványtól, majd az ezt követő egy éves halasztástól, a megrendezést követő bizonytalanságig sok tényező hatott az eredményességre. A magyar sport erejét mutatja, hogy az előzmények ellenére az olimpiai csapatban 24 sportág versenyzői kaptak helyet, melyből kilencben érmes helyezéseket értek el olimpikonjaink. Úszóink három éremmel járultak hozzá a sikerekhez, melyből Milák Kristóf arany- és ezüstéremmel (200 m és 100 m pillangó) teljesítette a várakozásokat, Rasovszky Kristóf nyíltvízi úszásban (10 km) szerzett ezüstérmével nyújtott kiemelkedőt. Talán az úszósportban több érmet is reméltünk, de nem szabad elfelejtkezni a pontszerző eredményekről sem, ugyanis medencés úszásban eddigi legtöbb, 13 döntősünk volt, ebből kettő váltószámban, nyíltvízi úszásban (10 km) még Olasz Anna negyedik volt. Az olimpiai csapatból öt nagy egyéniséget emelek ki: Cseh László úszó pályafutását befejezve, 35 évesen 200 vegyesen döntőt úszva 7. lett, a szintén búcsúzó Nagy Viktor utolsó mérkőzésén bravúros védésekkel járult hozzá a magyar vízilabdacsapat bronzérméhez, Lőrincz Tamás birkózó olimpiai arannyal köszönt el az aktív versenyzéstől, Szilágyi Áron egyéni kardvívásban egymás után harmadik olimpiai bajnoki címét szerezte meg, Kozák Danuta K-4 500 m és K-2 500 m-en arany- és bronzérmével az eddigi olimpiák legsikeresebb női sportolója lett, ők a jövő nemzedékének igazi példaképei. Összességében – az előzmények tudatában – a magyar olimpiai csapat sporthagyományainkhoz méltón, jól szerepelt, köszönet érte, gratulálok a sportolóknak és felkészítőknek, segítőknek.
Szél Attila, az Orosházi Spartacus Birkózó Klub elnöke: Most zárult az olimpia, de máris üresség van bennem, de szerencsére csak három évet kell várni a következőre! Büszke vagyok a magyar csapat teljesítményére. Minden reggel keltünk a párommal, izgultunk, szurkoltunk és énekeltük a himnuszt. Nagyon sok ügyes fiatal, őszinte-megérintő nyilatkozatok, örömök, bánatok és hatalmas küzdelmek. Minden sportot megnéztem, ahol a magyarok szerepeltek, de nem volt elvárásom senkivel szemben, hiszen a vírus miatt ilyen kis országnak sokkal nagyobb kihívás volt felkészülni a nemzetközi versenyek és edzőtáborok hiánya miatt. Nagyon örültem, hogy vitorlázásban, karatéban érmet szereztünk és a tradicionális sportágainkban is vannak versenyzőink a világ élvonalában. Természetesen a birkózás az, amit külön is figyeltem. Előfizettem az online Eurosportra és ahol éppen voltam, a telefonomon az összes meccset megnéztem. Nagyon nagy szükség volt egy jó szereplésre, hiszen 17 éve volt utoljára aranyérmünk és érmünk is csak 2012-ben, Londonban. Egy arany, egy ezüst, kettő ötödik hely az ütős. A jó olimpiai szereplés mindig előre mozdítja az adott sportágat. Éppen ezért nekem nagyon tetszett, hogy nem egy-egy sportág, vagy egy-egy személy vitte vállán a magyar csapatot, hanem sok jó egyéni és csapatteljesítmény vezetett ahhoz, hogy a világ 15. legjobb olimpiai csapata lett a magyar. Örömteli és csodálatos!
