Új sorozatunkban orosházi illetőségű sportolókat faggatunk ki pályafutásuk legboldogabb vagy legmeghatározóbb pillanatairól. Most ismét az OXXO Energy Orosházi NKC egyik játékosát kérdeztük meg. Cseh Roberta fiatal kora ellenére már most kalandos pályafutást tudhat maga mögött, strandkézilabdában pedig egy nemzetközi versenyen elért aranyéremnek is a részese lehetett a válogatott tagjaként.
– Még csak harmadik osztályos voltam, amikor megismerkedtem a kézilabdával, egy megkeresésnek köszönhetően. Akkor ugyanis atletizáltam és az egyik versenyen apukámat megkereste az akkori kézilabdaedző, hogy én kipróbálnám-e ezt a sportágat. Én úgy voltam vele, hogy persze miért is ne.
Szivacskézilabdával kezdtem, ahol viszont még nincsenek állandó posztok, így kint is játszottam, de a kapuban is kipróbáltam magam. Utóbbi végül annyira megtetszett, hogy hamar eldőlt, nekem nem a gólszerzés lesz a későbbiekben a feladatom. Így ott ragadtam és szerencsére nem bántam meg – mesélt pályafutása kezdeti szakaszáról.
A kapusposzt persze nem egyszerű vállalkozás. Természetesen sok múlik a játékos teljesítményén, ami egy adott meccsen döntő is lehet csapata számára, de az erős lövések hárítására sem állna oda mindenki szívesen a gólvonalra. Kezdetben Robertában is megvolt a félelem, ezt azonban idővel leküzdötte.
– Nyilván, ma már másképp látom, mint a kezdetekkor. Ha fejbe dobnak, akkor fejbe dobnak, ez sajnos benne van a játékban. Nekem is volt már belőle kórházas történetem, akkor egy hétméterest blokkoltam fejjel, kaptam is egy kisebb agyrázkódást. Ha úgy vesszük, ez is egy meghatározó emlék, még ha nem is túlságosan pozitív. De ha visszamennék az időben, akkor sem cserélném le a posztomat, ugyanúgy a kapuba állnék – idézte fel.
Szerencsére a boldog pillanatokból sokkal több jutott neki a pályán. Fiatal kora ellenére több klubban is megfordult. Debrecenben, a fővárosi KSI-ben, majd Dunaújvárosban töltötte utánpótláséveit, Szegeden pedig már a felnőttcsapatban is bemutatkozott. Mint mondta, jó néhány osztálytalálkozóra hivatalos lehetne, hiszen az átigazolások középiskolai tanulmányait is befolyásolták. Végül a szegedi Gábor Dénes Technikum és Szakgimnáziumban érettségizett.
– Ezek nagyjából másfél éves periódusok voltak, utána pedig Szegeden már két évet töltöttem. Amikor a dunaújvárosi egyesületben játszottam, sajnos még nem sikerült beverekednem magam a felnőttcsapatba, de már nézőként is elképesztő volt látni, amikor bejutottak az EHF-Kupába, mi pedig szurkolhattunk nekik. Így sem mondanám eseménytelennek az ott töltött éveket, hiszen az ifjúsági és a junior csapatban is állandóan meccseltünk – tette hozzá.
Szegeden is a korosztályos csapatban kezdte, itt azonban végre elérkezett a nagy lehetőség, ő is megkapta az esélyt, hogy a felnőttcsapat kapujában is bizonyítson. Így pedig ő is a részese lehetett annak, hogy az NB1/B-s küzdelmek során egészen a második helyig meneteltek. Ebben az időszakban volt egy olyan mérkőzés is, melyre nagyon szívesen emlékszik vissza. Egy olyan összecsapás, ahol minden klappolt, fantasztikusan ment a védés, teljesítményét pedig a meccs utáni tudósításokban is kiemelték, ami nagyon jól esett neki.
2019-ben igazolt haza, azóta az OXXO Energy Orosházi NKC kapuját őrzi.
– Úgy érzem idén szépen összeálltunk, összetartók vagyunk a pályán. Mindenki egyenlő mértékben veszi ki a részét a munkából és nem csak egy ember akarja megoldani a dolgokat. Végül, de nem utolsósorban védekezésben is jók vagyunk, ami pedig elengedhetetlen egy kapusnak, hogy összhangban legyen a játékostársaival – tette hozzá mosolyogva.
A mostani szezonból a Kispest elleni meccsre emlékszik vissza a legszívesebben, egyrészt a csapat, másrészt a saját teljesítménye miatt is. Roberta életében nagy szerepet játszott a strandkézilabda, a magyar válogatottal (már a felnőttek között szerepelve) 2018-ban Csehországba utazott, egy rangos nemzetközi kupán szerepeltek, elég népes mezőnyben. Ha pedig már ott voltak, meg is nyerték a tornát…
