Kedden a Magyarországi beoltottak száma elérte a hárommilliót. Azon 504 ember közé tartozom, akik az orosházi kórház oltópontján kapták meg a vakcina első adagját ezen a napon. Elmesélem.
Orvoshoz, kórházba soha nem szívesen megy az ember, mert ha ide kell menni, akkor már valami „nem kerek”. A tegnapi alkalom kivétel volt, hisz vártam már, hogy megkapjam az oltást és vele a későbbi valamelyes védettséget. Kíváncsi voltam, hogy a viszonylag sok ember mozgatásával járó történés hogyan zajlik kies városunk kórházában.
Előre el kell mondanom, hogy kellemes csalódás volt. Már a kapuban eligazító tábla fogadott, de a portás hölgy is mondta, merre vegyük az irányt. Hogy biztosan egyértelmű legyen, a kapun belül a katonák is mutatták az utat az épület melletti fűtött katonai sátorhoz, ahol regisztrálni kellett. (Nem is lehetett tévelygő, helyüket keresgélő embereket látni a kórház udvarán.)
Sokan érkeztünk kitöltött beleegyező nyilatkozattal. Akinek nem volt, adtak és udvariasan, türelmesen elmondták a tudnivalókat. (Volt elég asztal a kitöltéshez és egymástól kellő távolságra elhelyezett szék a várakozáshoz.) Megkapta mindenki a maga sorszámát. Kívül és a sátorban is várakozhattunk. A segítő katonák kinn is, benn is szólították és be is vezették az oltópontra a soron következőket. Meglepően gyorsan haladt a sor.
Az egykori gyermek ambulancián ki-ki megkapta a papírjait és az érthető eligazítást a továbbiakról, majd egy néhány kérdéses vizsgálat után jöhetett a Sputnik V. és elhangzott a jól ismert felkérés: – Legyen kedves tegye szabaddá a bal karját. ( Annak idején a seregben ez másként hangzott: „Pucolja meg a bal karját katona, mert ha én pucolom rosszul jár!) Bár már előttem mintegy négyszázötven pácienst beoltottak, a doktornőnek még mindig volt egy jó szava, egy apró tréfa, amellyel a tűtől való – valószínűleg bekódolt, ősi – félelmemet oldotta.
Mintegy húsz perc kötelező várakozás után megkaptuk az oltást igazoló kis lapot (ahogy a srác tréfálkozott, menekülőpapírt), rajta a személyes adatokon kívül a kapott vakcina típusa, a beadás időpontja és a következő oltás pontos ideje.
Mindez történt pillanatok alatt, jól megszervezve, profi módon végrehajtva. Minden tiszteletem az itt dolgozóké, hogy a nap vége felé – bizonyára fáradtan – is kedvesek, udvariasak, egyértelműek tudtak lenni. Összességében az egész egy sok alkatrészből álló, de csendben, olajozottan működő gépre hasonlított.
Egészségügyi dolgozók, katonák és minden segítő – le a kalappal előttetek!
Csányi József
