Március 15-én szerződést bontott a zalai labdarúgó klub Boér Gáborral, már megvan az utód is.
Közös megegyezéssel távozik a labdarúgó NB I-ben szereplő Zalaegerszegi TE vezetőedzői pozíciójából Boér Gábor – jelentette be a klub hivatalos honlapján. A tréner helyét Waltner Róbert vette át.
A 38 éves orosházi szakember tavaly nyáron kezdte meg az együttes irányítását. Összesen 26 bajnoki mérkőzésen ült a zalaiak kispadján, akik jelenleg nincsenek kiesőhelyen. (A ZTE egyik célja a biztos bennmaradás elérése volt a bajnokság kezdetén – a szerkesztő.) A Magyar Kupában a nyolc közé jutott az egerszegi egylet.
Az orosházi edzőt nem a legjobb pillanatban értük utol, de készségesen válaszolt az Oroscafé kérdéseire. A csapat sportigazgatója, Sallói István nemrég még hangsúlyozta, hogy kimondottan szeret fiatal, agilis edzőkkel dolgozni. Nyilatkozatában a töretlen bizalomról beszélt. Mára változott a helyzet.
Gábor, a miértekre keresem a választ!
– Azt gondolom, hogy erről a vezetőket kellene megkérdezni. Biztos vagyok benne, hogy a nehézségek után (A járványhelyzet miatt kevés volt a bevethető játékos – a szerk.) kiegyenesedtünk volna és bent tartottuk volna a csapatot!
Mivel indokolta Sallói István a menesztést?
– Ilyenkor nem kell és nincs is értelme indokolni. Ezt egy edzőnek el kell fogadnia, még ha nem is könnyű. Korrekt volt a közös munkánk és az elválás is. El kell fogadnom a vezetőség döntését. Szeretnék köszönetet mondani, amiért lehetőséget kaptam arra, hogy bizonyíthassam, az NB I-ben is megállom a helyem. Nem fogom elfelejteni, hogy Zalaegerszegen lettem első osztályú edző, itt kaptam meg a lehetőséget a bizonyításra. Sok tapasztalattal gazdagodtam, sok remek meccset játszottunk, kiváló kollégákkal vehettem fel a versenyt, és remek embereket ismerhettem meg.
Jól kezdődött az egerszegi munka, mikor érezted, hogy baj lehet?
– Nem éreztem, mert láttam a csapatban és a munkánkban az erőt. A tavasz eleje is jól nézett ki, de utána volt egy nagyon peches szériánk és beütött a vírus is, amely megtizedelte a csapatot.
A játékosok mindenben partnerek voltak?
– A játékosok és a vezetők is. Természetesen mindig vannak, akik nehezen viselik a mellőzést, de ez egy természetes jelenség.
Hogyan tovább?
– Most szusszanunk egyet és várjuk a következő feladatot. Az élet nem áll meg, tanulok tovább, és kollégáimmal készülünk a következő munkára, ami biztos vagyok benne, hogy rövidesen megtalál bennünket!
Kiemelt fotó: ztefc.hu
