„Egy generáció távozik ölelés nélkül…” – olvasható abban a posztban, mely a Petőné Széll Mariann-nal folytatott beszélgetésünket elindította. Igaz, a szabályozások sok korlátot állítanak fel, nekünk mégis meg kell találnunk a módját annak, hogy az idős szülők, nagyszülők, dédszülők érezzék, fontosak a számunkra és nagyon szeretjük őket.
Egy érintéssel talán többet tudunk kifejezni, mint a szavakkal. Megölelni valakit, akit régen láttunk, megpuszilni azt, akit szeretünk, megsimogatni őt, akinek hálával tartozunk…Ezek a mozdulatok elmondanak mindent, és talán 2020 tavaszáig nem gondoltunk arra, mekkora szerepük van az életünkben. Most, a hiányukat megélve tudatosodik csak bennünk igazán az értékük. Mit tehetünk azért, hogy érintés nélkül, másfél méterről vagy a vonal másik végéről is érezze idős szerettünk, hogy az érzéseink nem változtak, és számunkra ő éppoly fontos, mint korábban? Kérdésünkre Petőné Széll Mariann Idősek szociálgerontológus válaszol.
– Egy saját példával indítanék. Édesapám már a 73. életévében jár. Mindig is nagyon szerettem megpuszilni, megölelni, amikor találkoztunk. Ezt most el kellett engednem. Nehéz volt, de tudtam, hogy így helyes. Viszont gyakran meglátogatom és elmondom neki, hogy rettenetesen fontos a számomra, és hogy szükségem van rá. Az érintés sem marad el teljesen, hiszen a hátát azért egy kicsit most is megsimogatom. Ez neki is és nekem is rettentően fontos, hiszen a testi közelség hiánya nagyon pusztító tud lenni – hangsúlyozta.
A fizikai érintés erősíti az immunrendszert és jótékony hatással van az idegrendszerre is. Egy ölelés, egy simogatás ellazít, kisimít, és enyhítheti a fájdalmat is.
Tudatosítsuk, hogy ez a helyzet nem tart örökké
– Az idősek otthonában élők nem találkozhatnak szeretteikkel, és az otthonukban élő idős családtagokat sem merik meglátogatni a hozzátartozók, mert féltik őket. Sok idős be is zárkózik, leszűkíti az életterét a négy fal közé. Óriási gond, hogy az idősek feladat nélkül maradnak, a mindennapi motivációjuk elveszik. Azok a dolgok, amikért érdemes volt felkelniük, most eltűntek. Nem tud a nagymama vigyázni az unokákra, nem tud süteménnyel kedveskedni a gyerekeknek egy-egy eseményen, és nem várja vasárnaponként a családot egy finom ebédre – emelte ki.
Mit tehetünk? Először is erősítsük bennük, hogy az élet egyszer vissza fog állni a normál kerékvágásba! Csak ki kell tartanunk, és hamarosan újra lesznek közös találkozások, ismét várják őket a feladataik, és hogy természetesen mi is nagyon várjuk már, hogy újra együtt lehessünk. Éreztessük velük rendszeresen, hogy szeretjük őket és hogy számítunk rájuk a jövőben is, hiszen nekünk is szükségünk van a jelenlétükre, a segítségükre!
– Most, a téli időszakban egyébként is hajlamosabbak vagyunk mind a depresszióra, és ha a lelki betegségek utolérnek bennünket, akkor bizony legyengülünk, és ezáltal sajnos a fizikai megbetegedéseknek is könnyebben kialakulhatnak – emelte ki.
Beszélgetés akár a kerítésen keresztül
– Fontosnak tartom, hogy legyen a napi kapcsolattartásunk kiszámítható, azaz tudja az idős hozzátartozónk, hogy körülbelül mikor és milyen formában fogjuk őt keresni! Így lesz miért felkelnie, lesz mit várnia azon a napon. Ne felejtsük el megkérdezni tőle, hogyan lehetünk a segítségére, szüksége van-e valamire! Ezek apróságok, mégis elengedhetetlenül fontosak – tette hozzá.
Petőné Széll Mariann azt javasolja az idősebb korosztály tagjainak, hogy ha erejük és módjuk van rá, mindennap menjenek ki a szabadba! Sétáljanak egyet a friss levegőn, beszélgessenek a kerítésen keresztül a szomszédokkal néhány szót, vagy fussanak össze az utcán a megfelelő távolság betartása mellett a kedves ismerősökkel, barátokkal! Emellett hívják fel őket telefonon is, hiszen néhány jó szó, egy kis nosztalgiázás mindenkinek jót tesz.
– Még ezek között a nehéz körülmények között is van lehetőség arra, hogy valaki egy szép, aktív, érzelmekkel és eseményekkel teli idős kort éljen meg. Ha képes megtalálni azokat az elfoglaltságokat, melyek őt feltöltik, akkor könnyebben át tudja vészelni a pandémia idejét. Ha a családtagok éreztetik vele, hogy fontos a számukra, akkor lesz miért felkelnie nap mint nap. Azok az idősek pedig, akik nyitottak a technika irányába, még könnyebben megtalálják a módját a kapcsolattartásnak. Persze egy videótelefonos beszélgetés nem pótolhat egy ölelést, de segíthet kitartani addig, amíg az utóbbira újból lehetőség nyílik – hangsúlyozta.
