Égető Kitti irodalomterapeuta mesélt nekünk a történetek erejéről, arról, hogyan válik általuk a lelkünk többé, bölcsebbé, királyibbá, és arról is, hogyan segíthetnek a mesék túllépni egy-egy elakadáson, válságon.
Mire jó egy jó történet? Az első két dolog, ami eszembe jut, hogy néhány órára átléphetünk egy másik világba, a másik pedig, hogy tanulhatunk is valamit belőle. A mesék világában is vannak rosszak, akárcsak a való világban, de azok bátorsággal, kitartással és hittel mind legyőzhetők. Egy mese végén mindig diadalmaskodik a jó, és visszabillen a helyére a világ, sokat okulva abból, amin mindeközben keresztül ment.
– Egy történet képes arra, hogy megindítson a lélekben egy fejlődési folyamatot. Mindannyiunk életében vannak nehézség, veszteség, de egy történet segíthet túllendülni ezeken. Erőt merítünk mások, vagyis a szereplők erejéből, és ezután talán el merünk majd indulni, hogy megvívjuk a saját harcunkat – kezdi Égeti Kitti irodalomterapeuta.
A szakember nemrégiben az Orosházi Keresztény Ifjúsági Klubban (OKIK) tartott meseterápiás foglalkozást a közel harminc fős érdeklődő csoportnak. Az egész egy magyar népmese, A szegény leány három ruhája felolvasásával kezdődött, majd Kitti irányított kérdésekkel csalogatta elő a résztvevő kis és egészen nagy gyerekekből, kinek mit jelentenek az egyes szimbólumok, és ezáltal például a szeretet, a gazdagság vagy épp a biztonság fogalma.
– Egy ilyen foglalkozáson körbeülünk, hiszen a körben mindenki egyenlő, bárki szabadon elmondhatja a saját gondolatát. Ezzel az órával megajándékoztuk magunkat. Egyrészt belülre figyelhetünk, arra, mit vált ki belőlünk a mese, ugyanakkor meghallgatjuk a másikat is, mely által többek leszünk, hiszen az ő szemszögébe helyezkedve mi is újragondolhatjuk a történetet – emelte ki.
Egy mese mintát adhat ahhoz, hogyan oldhatunk meg bizonyos nehézségeket. Anélkül tapasztalhatjuk meg egy rossz döntés hatását, hogy mi magunk személyesen átélnénk azt. Okulhatunk belőlük, és felnyithatja a szemünket arra, mennyi pozitív dolog van a világban körülöttünk…és bennünk is.
– Nem csak nagy krízisek esetén segíthet egy jó történet, sokkal gyakoribb helyzetekre is gondolhatunk. Bármiféle változás az életben, például a gyerekek esetén az iskolakezdés, egy beteg rokon, egy költözés vagy épp kis testvér születése, nagyobbaknál pedig akár egy beteljesületlen szerelem, egy osztálytárssal folytatott rivalizáció vagy épp a felnőtt élet kezdetén érzett szorongás is olyan helyzet, amikor egy jó történet kapaszkodót jelenthet – emelte ki.
Rezeda választása: pénz vagy szerelem
A történeteknek valóban nagy hatása van a lélekre, nem véletlenül használják a művészetterápiának ezen formáját a függőbetegeknél, sőt a börtönökben a raboknál is. De térjünk vissza az OKIK-ban tartott foglalkozásra, és arra, miért volt akkora hatással a történet a megjelent kamaszokra.
– A mesében egy Rezeda nevű lány épp eladósorba került, de nem jó úton indult el a párválasztást tekintve, mert ő csak arra figyelt, melyik kérőnek mennyi pénz van a zsebében. Így tehát a leggazdagabb fiúnak, a Zsivány királynak lett a felesége, aki viszont nem szerette őt, és valójában a lány sem a királyt. Megbukott a házasságuk, Rezeda a tömlöcbe zárva várta sorsát, miközben férgek és patkányok ették. És akkor jött a falu legszegényebb Jánoskája, aki szívből szerette a lányt, és aki egy percig sem gondolkozott azon, hogy megmentse őt. Ez a mese egy nagyon fontos üzenetet, tanítást hordoz a tinédzser korosztály számára, amit át tudnak vinni, és bele tudnak építeni a saját életükbe is – hangsúlyozta.
Égető Kitti kiemelte, érdemes elgondolkozni a szülőnek azon, melyik az a mese, amit a gyermekük a legjobban szeret, és amit napról napra mindig kér.
– Őt az a történet valamiért foglalkoztatja, neki azzal a mesével dolga van. Olvassuk el neki, akár százszor is, még ha rongyos is már az a könyv! A választása utalhat valaminek a hiányára, vagy akár az attól való félelemre is, amit a mese által könnyebb lesz legyőznie. Gondoljunk bele, milyen gyakori kezdete egy mesének, hogy a főszereplő elindulni megkeresni valamit. Lehet, hogy az ő életedből is hiányzik valami, amit meg akar találni. De lehet, hogy egy konfliktust él meg nehezen, vagy valamit egyszerűen nem mer meglépni…Számtalan oka lehet, amiért neki szüksége van arra mesére – tette hozzá.
Mesék nőknek férfiakról, Mesék a felnőtté válásról
Ott van a magyar népmesék kapcsán alkotott azon vélemény, hogy ezek gyakran ijesztőek, szinte még egy felnőtt fantáziavilágának is durvák. Ez nem véletlen, a népmesék eredetileg felnőtteknek szóltak. De ahogyan azt Égető Kitti mondta, nem kell féltenünk tőlük a gyerekeket, mert ők épp annyit értenek meg belőlük, amennyit elbírnak és amennyire szükségük van.
– A Rezedának is meg kell élnie a tömlöcben a magányt és a fizikai kínt, ami nekünk, szülőknek brutálisnak tűnhet. De az ő szenvedésén át a gyerekek megtapasztalták azt, hogy a rossz döntés után a lánynak szenvednie kellett ahhoz, hogy Jánoska mellett később értékelje a boldogságot. A gyerekek számára így válik belsővé a történet, így lesz a lelkük, több, bölcsebb, erősebb, királyibb. És ez a legfontosabb. Boldizsár Ildikónak több művét is szívből ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ott van a Mesék férfiakról nőknek, Mesék nőkről férfiaknak, Mesék apákról, Mesék anyákról, Mesék a felnőtté válásról, Mesék testvérekről testvéreknek, Esti mesék fiúknak, Esti mesék lányoknak és a lista még korántsem teljes – folytatta.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a mesék valójában felkészítenek az életre. A három kismalac arra, hogy erősnek kell lennünk kívül és belül is ahhoz, hogy meg tudjuk védeni magunkat, A hét kecskegida arra, hogy ne bízzunk meg akárkiben, mert vannak, akik veszélyt jelentenek ránk, A szegény leány három ruhája pedig arra tanította az OKIK-ban a gyerekeket, hogy szerelem nélkül nem élhetnek boldog kapcsolatban, még akkor sem, ha sok pénz van a számlájukon.
Égető Kitti hozzáfűzte, gyermekeinknek mesélni nem csak a tanulságok miatt érdemes, hanem a kikapcsolódás és a közösen töltött idő miatt is. Jó egy kicsit együtt lenni, lezárni közösen a napot, még akkor is, ha nem hallja már a kicsi a történet végét, mert elalszik félúton a hangunkon.
