A 20. századi magyar történelem meghatározó eseménye a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án és a fegyveres felkelők ellenállásának leverésével fejeződött be novemberben.
Az egyetemisták először valójában 1956. október 22-én foglalták össze követelésieket 16 pontban, majd másnapra tüntetést szerveztek ezeknek a követeléseknek és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritásnak a kinyilvánítására. Pontjaikban összefoglalták többek közt a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, a Nagy Imre által vezetett új kormány felállítását, általános, titkos és többpárti választásokat, teljes vélemény- és szólásszabadságot vagy épp a szabad rádiót.
Az első Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak a budapesti Petőfi-szobornál tartott tüntetésen hangzottak el, csakúgy mint a szovjet csapatok kivonását követelő „Ruszkik haza!” felkiáltások. A zászlókból is kivágták a szovjet mintájú címereket, ami szintén az 1956-os események egyik jelképévé vált. Gerő Ernő a Magyar Dolgozók Pártjának első titkára ellenségesnek minősítette rádióbeszédében a megmozdulást. Az első fegyveres összecsapások az esti órákban kezdődtek.
A fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió székházát, valamint több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs is a felkelők kezébe került, a Dózsa György úton pedig az elnyomás egyik jelképének tekintett Sztálin-szobrot döntötték le. A békés tüntetés egyik pillanatról a másikra népfelkeléssé, majd a szovjet csapatok bevonása miatt szabadságharccá alakult.
Mind Budapesten, mind a vidéki városokban többször is véres atrocitásokba torkolltak a megmozdulások. Október 25-én a Parlament előtt közel 200 halálos áldozatot követelt, amikor a tömegbe lőttek. A főváros mellett egy nappal később halálos áldozatokat követelő lövések dördültek el Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten és Nagykanizsán is.
A szovjet katonák november 4-i inváziója tiporta el végül a nemzet függetlenségét, ez néhány nappal azután történt, hogy Nagy Imre meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A túlerő november 10-11. környékén gyűrte le az utolsó fegyveres felkelői csoportok ellenállását, majd a szabadságharc leverését követően három évig kegyetlen megtorlássorozat következett.
A forradalmi hangulat és a szabadság iránti vágy Orosházán is erős volt. Idén a város helytörténésze, Koszorús Oszkár segítségével felidéztük, mi is történt akkor városunkban.
Kiemelt kép: Békés tüntetéssel kezdődtek az események (Fotó: Lokál)
