A Gellértegyházi, „Péntek esti beszélgetések” című sorozat egy igencsak érdekes témával és előadó meghívásával folytatódott. Dr. Oláh Zoltán Sándor molekuláris biológus, bioinformatikus előadásának címe: Nem honfoglalás, hangfoglalás.
A kiváló, nemzetközileg is ismert eredményekkel rendelkező tudós nem kevesebbet állít, mint hogy felül kell vizsgálnunk sok olyan történelmi eseményt, melyet tényként ismerünk, ilyen például a honfoglalás.
– A bizonyítékok gránitkemények – mondja a professzor. Az archeogenetika képes a már megismert és bizonyított tények alapján előrejelzéseket adni arra nézve, hogy mely földrajzi területen érdemes régészeti ásatásokat folytatni. Ez a tudományág minden bizonnyal már a közeljövőben teljesen új megvilágításba helyezi az eredettörténetünket. A történészek, a régészek, a nyelvészek problémája volt a közelmúltig, hogy a nagyjából 2000 évnél régebbi időkből nincsenek írott emlékek. 1953-ban James D. Watson amerikai és Francis Crick angol molekuláris biológusok megfejtették a DNS szerkezetét. Kiderült, hogy az emberi genom 3 milliárd 300 millió betűből, azaz ennyi olyan információból áll, amelyeket a DNS bizonyos alkotóanyagai után A, G, C és T betűvel jelölnek, és ezek változatos sorrendje, kombinációja adja meg azokat a sajátosságokat, amelyek alapján minden élő, így mi is írva vagyunk. Ezen ismeretek alapján megállapítható az egyes népek vérrokonsági foka, genomösszetétele. Az egymillió évre is visszatekinteni képes archeogenetika így feltárhatja, hogy hol és mikor voltak olyan csomósodások a térben és az időben, ami például a mi műveltségünket meghatározza. Magyarul: tudományosan bizonyíthatóan fény derül a ma élő népek genetikai eredetére – állítja.
A előadáson megtudhattuk, az ezredfordulón elképesztő tudományos áttörés történt. Az olasz Ornella Semino, a Paviai Egyetem Biológiai és Biotechnológiai Tanszékének docense által vezetett 17 fős kutatócsoport európai merítésű, így minket is érintő összehasonlító populációgenetikai vizsgálata. A minták elemzéséből az derült ki, hogy a magyar férfiak 93,3 százaléka négy ősapára vezethető vissza, 73,3 százalékuk pedig az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak leszármazottja. Vagyis őseink a 35-40 ezer évvel ezelőtt Európát benépesítő őslakosok közül kerültek ki.
– Amikor az őshazát keressük, akkor meggyőződésem szerint nem kell tovább menni a Kárpát-medencénél. Ez az őshaza, ahol a lakosság túlélte az utolsó jégkorszakot. Innen rajzottak ki időről időre a túlnépesedések idején az emberek. A régészet és ma már az archeogenetika is igazolja, hogy létezett egy kelet–nyugati irányú eurázsiai folyosó, amelyen folyamatos volt az oda-vissza forgalom. Amit mi honfoglalásnak gondolunk az nem azt jelentette, hogy egy távoli nép ide jött, hanem egy nép régen elvándorolt része visszaérkezett…
Az előadást viszonylag kevesen hallhatták péntek este Gellértegyházán. Talán a vírustól való félelem tartotta otthon a sorozat rendszeres hallgatóinak egy részét is. Egy azonban biztos. Aki ott volt nem unatkozott és kapott a professzortól egy jó időre gondolkodni valót is az élmény mellé.
