Sorozatunk e heti választottja Veres József evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, Orosháza történetírója. Következzék most tíz érdekes momentum az ő életéből.
Veres József (1851 – 1913) sorozatunk első olyan híressége, aki Orosházán született és itt is halt meg. Városunkban 1924 óta őrzi utca a nevét.
1) Apja takácsmester volt, aki még nem Veresnek, hanem Vörösnek írta a nevét. Címszereplőnknek volt egy bátyja, aki apja után szintén a József nevet kapta. A gyermek két évesen meghalt, így örökölhette meg az új gyermek a József keresztnevet.
2) Már az elemiben kitűnt elmésségével, így – bár a családban nem volt szokás – gimnáziumba íratták. Szarvason tanult, érettségi után pedig egy ideig jogot, majd teológiát hallgatott. 1875-ben szentelték lelkésszé.
3) A soproni líceumban magyar nyelv és irodalom, valamint latin nyelv szakos tanárként tevékenykedett.
4) Segített a Magyar nyelv történeti szótárának létrehozásában, valamint anyagokat gyűjtött a Magyar Nyelvőr számára.
5) 1879-ben hazatért Orosházára, hogy az itteni evangélikus egyházban szolgálhasson lelkészként.
6) Neki is köszönhető, hogy 1890-ben elindult a polgári fiú, majd 1892-ben a polgári lányiskola.
7) Az orosházi választókerület országgyűlési képviselője volt 9 éven át.
8) Szociális érzékenysége megjelent parlamenti beszédeiben is. Felszólalt többek közt az oktatás, a szavazati jog kiterjesztése vagy épp az „alföldi ínségesek támogatása” ügyében is.
9) 1886-ban adták ki Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján című könyvét. Arra törekedett, hogy ráébressze a helyieket az itteni értékekre. Öt éven át szerkesztette az Evangélikus Egyház és Iskola című lapot, és társszerkesztője volt az Orosházi Újságnak is.
10) Rákos megbetegedése ellenére élete végéig töretlenül dolgozott. Még halála napján is temetett.
Forrás:
Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig
Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról
Kiemelt kép: reformacio.mnl.gov.hu
