Ünnepre készül Magyarország. Augusztus huszadika, Szent István király napja az egyik legrégebbi magyar ünnepnap, a keresztény magyar állam alapításának és ezeréves folytonosságának emléknapja.
A történelem során sokféleképp ünnepelték, ünnepeltük e jeles napot, de úgy, mint az idei esztendőben, még soha. Mint oly sok mindent ebben az évben, az ünnepet is felülírta, megváltoztatta az egész világ életét felforgató, átalakító koronavírus járvány. Sok, az állampolgárok szórakozását szolgáló tömegrendezvény, koncert, kulturális esemény marad el és az augusztus 20-a szimbólumának számító, sok látogatót vonzó tűzijátékot sem láthatjuk.
Az ünnep története
Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé: erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia (1740–1780) a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlóval lobogózták fel a középületeket augusztus 20-án.
1945–47 között csak egyházi ünnepként engedélyezték. A kommunisták sem vallási, sem nemzeti hátterét nem vállalták, de megszüntetése helyett tartalmilag változtattak rajta. Először az új kenyér ünnepeként állították be, majd alkotmányuk hatályba lépését időzítették új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára, így 1989-ig a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték.
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók. 1989 óta újra megrendezik a Szent Jobb körmenetet a Szent István Bazilikánál. Az igazi rehabilitációt az 1991. évi VIII. törvény jelentette, amikor augusztus 20-át az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben életbe lépett Alaptörvény megerősített.
2020 rendhagyó évként vonul majd be az ünnep orosházi történetébe is. Most az a legfontosabb, hogy azokat a lehetőségeket, amit a vírus számunkra meghagyott, fegyelmezetten használjuk ki. Nézzük meg a városi ünnepséget, szórakozzunk a szabadban, a Nemzeti Vágta futamait nézve Bogárzón, vagy ünnepeljünk családi körben és bízzunk benne, hogy 2021. augusztus 20- a már nem lesz rendhagyó.
