Különleges élményben volt részük azoknak, akik regisztráltak a Körös-Maros Nemzeti Park legutóbbi, fehértói programjára. A résztvevők, amellett, hogy festői környezetben tölthettek mintegy két órát, ezalatt megismerkedhettek a Kardoskúti-puszta őshonos magyar háziállataival és bepillantást nyerhettek a pásztorok világába.
Ragyogó napsütés, felhőkkel tarkított kék égbolt, kellemesen friss levegő fogadta a Sóstói-telep bejárójánál, az úgynevezett kis kilátónál gyülekező 15 fős csoportot péntek délután. Az érkezők többségének „pusztai rutinját” mutatta, hogy kapucnikkal, kendőkkel szerelkeztek fel az elmaradhatatlan, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással támadó szél ellen.
Ami igazából senkit nem zavart, főképp azután, hogy Sándor Bálint túravezető belekezdett a sétát megelőző ismertetőjébe.
– A Kardoskúti-pusztán a nemzeti park gondviselésében megtalálható hagyományos magyar álltafajtáinkat szeretnénk bemutatni úgy, mint a cigája, illetve a racka juhot, a magyar szürke szarvasmarhát és a mudi pásztorkutyát – mondta el az ökoturisztikai ügyintéző.
A szakember a génmegőrzési program működése mellett szót ejtett arról is, miért van szükség ezekre az állatokra, hogyan támaszkodhat rájuk a park a természetvédelmi feladatok terén, de beszélt a pásztorkodásról, a pásztorkultúra jellemzőiről, ezen belül az állatok kiválogatásának szempontjairól.
– Ezt a tájat alapvetően a nagyállatok tartása jellemezte. Jelenlétük azért nagyon fontos, mert egyrészt a legelésükkel karbantartják a gyepeket, másrészt a taposásukkal egy olyan mikrodomborzatot hoznak létre, talajállapotot alakítanak ki, ami számos védett növényfajunknak kedvező – avatott be Sándor Bálint a túra főszereplőinek, vagyis az őshonos háziállatoknak mai napig ható jelentőségébe.
A Kardoskút-Fehértói tájegység jelentős állatállománnyal rendelkezik. Mint kiderült, egy növendék gulya Cserebökénybe került a tavasz folyamán, de még így is két anyagulya, és a nemzeti park egyetlen bikagulyája, megközelítőleg 700 jószág legel a Sóstói-pusztán. A rájuk kíváncsi természetkedvelők a Facebookon szerezhettek tudomást a túráról, a korlátozott létszám miatt előre kellett jelezni a részvételi szándékot. A helyi érdeklődők mellett voltak résztvevők Orosházáról és Tótkomlósról is. Az utóbbi településről érkező család örült a lehetőségnek, mert otthon is számos állatot tartanak.
– Az unokáim nagyon szeretik az állatokat, én pedig miattuk jöttem el. Állattenyésztéssel foglalkoznak, és úgy gondoltuk amellett, hogy szépségeket láthatunk, hallhatunk pár okosságot is az itteni szakemberektől – osztotta meg Gyúrós Istvánné. – Mikor megláttuk az eseményt hirdető bejegyzést, azonnal úgy véltük, hogy ez jó kis program lesz, ezért rögtön jelentkeztünk – tette hozzá mellette álló barátnője, Mihalkó Csilla, tőle pedig a csapat legifjabb, de igen tájékozott tagja vette át a szót. – Vannak mini pónijaink, magyar tarka és szürke bocink, rackák, cigáják. Szeretem, hogy lehet őket simizni, de azért vigyázni kell velük, mert egy rossz lépés és agyontaposnak – intett óvatosságra a tízévesforma Gyúrós Bozsana.
A pénteki túra nem az utolsó lehetőség volt a Kardoskúti-puszta őshonos állatainak megismerésére, a nemzeti park további hasonló programokat tervez.
– A szerepünk nem merül ki a táj megőrzésében, ezeknek az állatoknak a megtartásában, legalább ilyen fontos az is, hogy be tudjuk őket mutatni az embereknek. Azért lehet ez egy kuriózum, mert nagyon kevés olyan hely van Magyarországon, ahol akár az állatok, akár a pásztorkodás kultúrája fent tudott maradni – emelte ki Sándor Bálint.
