Május elsejével a 600 milligramm ibuprofén és a 300 milligramm dexibuprofén tartalmú gyógyszerek vénykötelessé válnak. Dr. Nagy István háziorvos jogosnak tartja a szigorítást. Azt is megtudhatjuk, miért.
Vannak olyan nem-szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagot tartalmazó készítmények, amelyek (ma még) vény nélkül kaphatóak. Ilyen például az ibuprofén. Ezeket sokan használják fájdalom- és lázcsillapításra, viszont amennyiben a megengedettnél több tablettát vesz be a beteg, annak komoly mellékhatásai lehetnek például a szív- és érrendszerre. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a 600 és 800 milligramm ibuprofént és 300 milligramm dexibuprofént tartalmazó tablettákat vénykötelessé tette, így azokat a jövőben csak orvos írhatja fel.
Dr. Nagy István háziorvost kérdeztük azzal kapcsolatban, jogosnak tartja-e a szigorítást.
– Abszolút jogosnak tartom. Ezt korábban meg kellett volna már lépni. Amik szabályozásáról jelen esetben szó van, azok az úgynevezett NSAID, vagyis nem szteroid gyulladáscsökkentők. De nem csak az ibuprofén tartalmú gyógyszereket kellene vénykötelessé tenni. Itt van például a Voltaren, a Cataflam és az Apranax úgynevezett Dolo változata is. A Voltaren hatásos napi dózisa 150 mg, viszont a Dolo csak 25 mg hatóanyagot tartalmaz. A beteg rájön, ha el akarja érni a valódi hatást, akkor a Doloból hat tablettát kell beszednie. A patikának üzleti szempontból jó, mert így a vásárló több pénzt hagy ott, de a betegnek nem az, mert ő anyagilag rosszabbul jár, hiszen több dobozzal kell megvennie az adott készítményből – hangsúlyozta az orvos.
Megszokták a betegek az Algopyrin felíratását is
Tehát anyagi szempontból is előnyös ez a változás, de van egy másik ok is, amiért Dr. Nagy István üdvözni ezt a szigorítást.
– A beteg kontrollálatlanul vásárolja és szedi ezeket a tablettákat. A szakmai felügyelet évek óta mondja, hogy az NSAID-ból indokolatlanul sok fogy. Nem lenne gond, ha nem lennének komoly mellékhatásai. De sajnos vannak. Gyomorfekélyt okozhatnak, megemelhetik a vérnyomást, hosszú távon vesekárosító hatásuk is lehet. Ha egy évek óta jól beállított magas vérnyomásos betegnél kibillen az érték, rá szoktam kérdezni, hogy szed-e valamilyen „Dolo” készítményt. A válasz gyakran az, hogy igen, elkezdett szedni ilyen gyógyszert ízületi bántalmakra vagy fejfájásra – folytatta a háziorvos.
Dr. Nagy István nem fél attól, hogy ez a változtatás bonyodalmat okoz majd a betegek életében.
– Emlékezzünk vissza! Így volt annak idején az Algopyrinnel is. Évtizedekig vényköteles volt, majd évekig szabadon megvásárolhatták meg a betegek, de aztán rájött az egészségügyi kormányzat, hogy kontrollálatlanul történik a szedése. Ha fájt valami, bevettek egyet belőle, nem számolva a következményekkel, holott ennek a gyógyszernek ismert a csontvelő károsító hatása is. De aztán vényköteles lett, és megszokták az emberek. Én üdvözlöm ezt a döntést, sőt bevezetném az összes ilyen típusú gyógyszerre. Úgy gondolom, az indokolatlanul kis hatóanyag tartalmú készítményeket ki kellene vonni a forgalomból, a valódi, hatásos készítményeket pedig vénykötelessé tenni, és azt kínálni a betegeknek. Így nem szednék azokat kontrollálatlanul. Mert igen, indokolatlanul sok fogy ma belőlük, és ezek nem veszélytelenek. Nem olyanok, mint a C-vitamin, amit nem lehet túladagolni. Remélem, ezzel elindul egy folyamat, és visszavonják a vény nélkül vásárolható gyógyszereket – mondta el Dr. Nagy István.
